Döntsenek a közgyűlések

Sajnálattal olvastam, hogy a zsidó csúcsszervvel kapcsolatban szervezett kerekasztal-beszélgetésen a meghívott négy zsidó szervezet közül csak kettő képviselői jelentek meg. („Félkerekasztal”, Szombat, 1992. február).

Nem ismerem a nézeteltérések okait, egyben azonban biztos vagyok: a zsidó csúcsszerv megalakítását tovább nem halogathatjuk. Ennyire szűklátókörűek és felelőtlenek nem lehetünk a jelenlegi helyzetben, amikor fokozódik a politikai jobbra tolódás, az életszínvonal romlása, és ezekkel együtt nő az antiszemita veszély.

Hogyan juthatnánk ki a jelenlegi holtpontról? Szerintem a körülbelül másfél éve tartó meddő viták után nem várható, hogy a tárgyaló felek önként megegyezésre jutnak. Javaslom, hogy a csúcsszervről a zsidó szervezetek tagsága döntsön. Tartsanak tehát mielőbb valamennyi zsidó szervezetnél rendkívüli közgyűlést, amelyen a tagok részletes vita után kialakítanák álláspontjukat, és leváltanák azokat a vezetőket, akik a közgyűlés Határozatával nem tudnak egyetérteni.

Nagyon fontosnak tartanám, ha a közgyűlési vita előtt a tagság részletesen és pontosan megismerhetné a szembenálló jelek álláspontjait. Ennek érdekében ajánlom, hogy a különböző nézeteket képviselő szervezeti vezetők külön-külön írják le részletesen elképzeléseiket a létrehozandó csúcsszerv feladatát, szervezeti és működési rendjét illetően, ezeket sokszorosítsák, és együtt juttassák el az összes zsidó szervezethez, a közgyűlések elején való felolvasás végett.

Vértes István