Diaszpóra: lemorzsolódó zsidóság

Diaszpóra:

Lemorzsolódó zsidóság

Miközben a világ zsidóságának döntő többsége anyagi jó­létben és biztonságban él. az asszimiláció a diaszpórában soha nem látott méreteket öltött. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az Izraelen kívül élő zsidóság létszáma, ame­lyet jelenleg 8.6 millióra becsülnek, egyetlen nemzedék alatt a felére zsugorodhat. Ez áll a Zsidó Világkongresszus éves demográfiai jelentésében.

A fenti trendek szülték azt a paradox megállapítást, hogy a mai helyzet jó a zsidóknak, de rossz a zsidó­ságnak. „Ez a zsidóság nagy sikertörténete” – mondja erre Avi Becker, a ZSVK igazgatója, a tanulmányt készítő munkacsoport koordinátora. „A zsidók népszerűek, befogadja, keblére öleli őket a társadalom. Egyenlő esélyeket, vagy néha annál is többet mondhatnak a magukénak. Számunkra ma az a legnagyobb kihívás, hogy miként éljünk zsidó életet a nyugat poszt-emancipációs társadalmában.”

Az antiszemitizmus a nyugati világban mindenütt csökken, a holocaust iránti empátia és érdeklődés eddig nem ismert csú­cson áll – ami elsősorban a svájci zsidó arany és a többi kárpót­lási ügy következménye.

A tanulmány szerint a világ 13.5 milliósra becsült zsidósá­gából ma 1 millió az ortodoxok száma, köztük 350 ezer a harédi (ultra-ortodox). Ez számos zsidó közösségben erősödő polarizációhoz vezet: a „haredizációval” párhuzamosan ugyanis zajlik az asszimiláció is. Ez kétszeresen apasztja a közösség létszámát: az asszimilánsok kiválásával párhuza­mosan gyakran kiválnak a harédiek is, akik a főáram irányá­ba mozgó közösségben nem tartják lehetségesnek a szerin­tük helyes zsidó életmódot.

Míg a harédi közösségek létszáma ugrásszerűen nő, a nyu­gati világ zsidó közösségei közül egy sincs, amely természe­tes növekedést mutatna. A zsidók, akik a modernizációban gyakran élen jártak, a demográfia terén is elöl haladnak a nyu­gati világban: közösségeikben nagyon alacsony a születések, viszont magas a válások és az egyedül élők aranya, néhány közösség ugyan növekszik, ez azonban kizárólag a bevándor­lás következménye (például Kanada és Brazília). Halottaiból támadt föl Németország zsidó közössége, amely ma már 70 ezer főt számlál – mindenekelőtt a FÁK államaiból történt be­vándorlásnak köszönhetően. Növekszenek olyan egzotikus közösségek is, mint Hong Kong (2500 fő) vagy Panama (7000 fő) zsidósága – az itt adódó gazdasági lehetőségeknek kö­szönhetően. Viszont a vegyes házasságok átlagos aranyát a di­aszpórában ötven százalékra becsüli a tanulmány, amely a nagyvárosokban néha a 80 százalékot is eléri.

A tanulmány előrejelzései között szerepel az is, hogy a legné­pesebb zsidó közösség, az 5.6 milliós amerikai zsidóság lét­szám tekintetében tíz éven belül a második helyre szorul Izra­el mögött. Történik mindez annak ellenére, hogy az államalapí­tás óta 500 ezer fő „jeridázott”, azaz kivándorolt Izrael Állam­ból. A kivándorlók többsége az Egyesült Államokban telepedett le (350 ezer fő), de jutott belőlük Kanadába (40 ezer), Franciaországba (40 ezer), Nagy Britanniába (30 ezer), Dél-Afrikába (10 ezer), Németországba (8 ezer) és Ausztráliába is (5 ezer).