Deportált nyomdászokra emlékezik a Széchényi Könyvtár

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. május 19. Az idén 125 éves Gyomai Kner Nyomda történetéről látható kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK); a tárlatot Esterházy Péter író nyitotta meg.

  Kner Imre, és édesapja Kner izidor  
  Kner Imre és édesapja Kner Izidor  

Az Egy nyomdaműhely titkaibólGyomai Kner Nyomda 1882-2007 című tárlaton a Kner Izidor által 1882-ben alapított, a mai napig működő műhelyhez kapcsolódó tárgyak láthatók. A nyomdában készült kötetek, az ábrák készítéséhez használt, fából és rézből készült nyomódúcok, 1907-től kiadott színes “tárczanaptárak”, báli meghívók és úgynevezett “röpke lapok” tekinthetők meg az OSZK kiállítótermében.

Bemutatják a műhely által az 1919-es lipcsei könyvipari világkiállításon elnyert aranyérmet igazoló oklevelet, az alapítóról és utódairól készült korabeli fotókat, valamint Madách Imre, Csokonai Vitéz Mihály és Zrínyi Miklós műveinek 1921-es kiadását is.

Esterházy Péter író a megnyitón elmondta: “az utóbbi években könyveim a Kner nyomdában készülnek. Kneréknél, mondtam volna majdnem, de Knerék már nincsenek. Illetve vannak és nincsenek” – tette hozzá, felidézve a zsidó család deportálásának történetét. “Lám és dacára” című beszédében az író elmondta azt az anekdotát, amely szerint egy külföldi kongresszuson valaki Gyomát “afféle Oxford- vagy Cambridge-szerű szellemi központnak vizionálta, amire Kner így felelt: kolléga úr nyilván nem tudja, mi az, amikor valami nem viszonyokból, hanem a viszonyok dacára jön létre”.

Lám, ha Knerékre gondolunk, üres és teli lesz a szívünk, szégyen és büszkeség tölti el” – fogalmazott a Kner család Izraelben élő leszármazottainak jelenlétében Esterházy Péter. Monok István, az OSZK főigazgatója a nyomda történetének és dokumentumainak feltárását a könyvtár új, a könyvtörténet kutatását is célul kitűző programjába illő tevékenységnek nevezte.

A július 14-ig látható tárlat látogatói egy olyan lapot is kapnak, amelynek betűit a kiállításon is látható, 1858-ban Bostonban szabadalmaztatott kézi nyomdagépen szedik. A nyomda címerével ellátott papíron Kner Imre gondolata olvasható: “Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok”.

(Forrás: Múlt-kor/MTI) 

[popup][/popup]