Budapest Kólél

Új tanház:

Talán kevesen tudják, hogy a Budapesti Ortodox Hitközség Dob utcai épületében már több mint egy éve működik egy kis tanház, kólél, amely a hét minden napján várja a zsidó vallás és hagyományos irodalom iránt érdeklődőket. A Budapest Kólélt eddig egy lelkes amerikai rabbi, Dávid Zitter vezette, aki szabadidejében látta el a tanházzal kapcsolatos feladatokat.

Úgy tudom, az ön családjának nincs semmilyen múltbeli kötődése Magyarországhoz. Miért döntött úgy, hogy Bu­dapestre jön tanítani?

Rabbinikus tanulmányaim befeje­zésekor érdeklődtem, hol tudnék elhe­lyezkedni. A feleségem is vallástanár, ezért nagyon örültünk, amikor a Wesse­lényi utcai Amerikai Alapítványi Iskola állást ajánlott mindkettőnk számára.

Hogyan vetődött fel önben az ötlet, hogy szabadidejében tanházat szervez­zen és nagy óraszámban tanítson?

Amikor két éve megérkeztem Ma­gyarországra, láttam, hogy a gimnáziu­mon kívül is óriási az igény a vallási is­meretek oktatására. A Kazinczy utcai zsinagógában, ahol délutánonként imádkozom, azzal a kéréssel fordultak hozzám néhányan, hogy az istentiszte­letek után üljünk le közösen tanulni. Kezdetben csak este tartottam órákat, de néhány hónap alatt annyira megnőtt az érdeklődők száma, hogy elkezdtem délutánonként is foglalkozni a hallga­tókkal. Ma már a hét minden napján, délelőtt és délután is tanítok. Szerve­zeti szempontból fordulópontot jelen­tett a tavalyi év, amikor hivatalosan is elismertettük ezt az „intézményt”, amely alapítványi formában működik. Ezúton is szeretném megköszönni Andrew Moskowitz professzornak, nyugalmazott egyetemi tanárnak, Szé­kely Gábor Budapest korábbi főpolgármester-helyettesének, Domonkos Dáni­elnek, az Alapítványi Iskola tanárának, Szabó Smuelnak, az ortodox hitközség alkalmazottjának, hogy segítettek áthi­dalni a kezdeti nehézségeket és ma is fi­gyelemmel kísérik a kólél működését.

A kólél szó valószínűleg ismeretlen legtöbb olvasónk számára.

Legegyszerűbb úgy elmagyarázni, hogy közben áttekintjük a vallásos zsi­dó oktatás izraeli rendszerét. Az általá­nos iskolás korú gyerekek a héderben kezdik el tanulmányaikat. Ez a szó szo­bát jelent, és arra a helyiségre utal, ahol az oktatás folyik. A következő szint a jesiva. A kifejezés magyarul azt jelenti, hogy „ülve tanulni”. A jesivai ta­nulmányok két részből állnak: a „kis je­siva” a gimnáziumi szintnek felel meg, míg a „nagy jesiva” a felsőfokú oktatási intézményekhez hasonlít leginkább. A kólél a vallásos oktatási rendszer leg­magasabb szintje, ahová a már jesivát végzett, családos férfiak járnak, hogy ismereteiket bővítsék. A szó jelentése: „mindent magában foglaló”, ezért az oktatáson kívül nagy, több szervezetet egyesítő karitatív intézményekre is használják. Mi azért adtuk tanházunk­nak a Budapest Kólél nevet, mert egy­részt a szó jelentésének megfelelően szeretettel várunk mindenkit, aki a zsidóság iránt érdeklődik, másrészt remél­jük, hogy néhány év múlva lesz olyan ta­nítványunk, aki tudásában eléri a kólél-szintet.

Milyen tantárgyakat lehet tanulni?

Talmudot, zsidó etikát, a vallási tör­vényeket, a Tóra heti szakaszainak ma­gyarázatait, a maradék időben pedig azzal a témával foglalkozunk, amire a tanulók megkérnek, fő célom, hogy megtanítsam a különböző vallási szö­vegek önálló feldolgozását, és így alkal­massá tegyem tanulóimat arra, hogy maguktól gyarapítsák tudásukat. Ez egy nagyon hosszú folyamat, amelynek még az elején tartunk, de mivel általá­ban kis, két-három fős csoportokban zajlik a foglalkozás, mindenki a saját szintjének megfelelő dolgokat tanulja, és így gyorsan fejlődhetnek. Angol az anyanyelvem és a jesivában héber nyelven tanítottak. Ezért általában ezt a két nyelvet használom az oktatásban. Azok számára sem okoztam talán prob­lémát, akik nem beszélik ezeket a nyel­veket, mivel ismerem a tanításhoz szükséges magyar szókincset, bár azt be kell vallanom, hogy a magyar nyelv­tan nem az erősségem.

Kik járnak a kólélba ?

Az első hónapokban még csak négy-öt érdeklődő volt, a jelenlegi lét­szám harminc felett van. Többségük egyetemista vagy középiskolás, de akadnak olyan felnőttek is, akik munka után térnek be. Egy héten egyszer álta­lános iskolás korú gyerekek számára tartok életkoruknak megfelelő foglalko­zásokat, s miután igény mutatkozott hölgyek részéről is, ma már részükre is tartok kedd délutánonként szemináriu­mot. A többség vallási háttere is nagyon eltérő: a legtöbben nem vallásos kör­nyezetben élnek, de van néhány olyan felnőtt, aki az ortodox hitközség tagja.

Azt hallottam, hogy a Budapest Kólél közös programot indított egy iz­raeli jesivával.

Tavaszi izraeli látogatásom során találkoztam a Dvar Jerusalajm nevű jeruzsálemi jesiva vezetőjével, aki érdek­lődött a magyarországi vallásos nevelés iránt. A nyáron Magyarországon járt, és bejelentette, hogy a kóléllal együttmű­ködve intézetükben magyar nyelvű ok­tatást kezdenek, amely a Közép-európai Program nevet kapta, mivel a jesiva később a térség többi államában is sze­retné felvenni a kapcsolatot a zsidó kö­zösség vezetőivel, hogy onnan is tudja­nak tanulókat fogadni. A jesiva min­dent megtesz azért, hogy minél többen eljuthassanak hozzájuk, ezért a jelent­kezők anyagi helyzetétől függően lehe­tőség nyílik a kinttartózkodás költsége­inek nagy részét fedező ösztöndíjak el­nyerésére. A Dvar Jerusalajim jesiváról egyébként azt érdemes tudni, hogy nem vallásos környezetben nevelke­dett fiatalok oktatására jött létre, s ta­nárainak egy része e körökben is elis­mert tudósnak számit. A tanulók több­sége angol anyanyelvű, ezért az órák főleg ezen a nyelven folynak. A jesivának azért van némi magyar vonatkozá­sa is: egyik rabbija Magyarországról ment ki Izraelbe és nagyon szívesen ad órákat magyarul, másrészt az utóbbi néhány évben mindig voltak ott magyar diákok, például a már komoly tudással rendelkező Turán Tamás, aki óraadó tanár az ELTE hebraisztika szakán.

További tervei?

Sajnos lejárt a magyarországi mun­kaszerződésem, ezért Jeruzsálembe megyek, hogy ott tanárként részt ve­gyek a Dvar Jerusalajim Közép-európai Programjában. A tanulás azonban nem marad abba, mivel felkértük egy ameri­kai jesivában tanuló fiatalembert. Megyeri Andrást, hogy intézze a kólél ügyeit, és folytassa a munkát. Ő már több hónapja Budapesten van és tartott néhány órát, ahol megfelelő tudásról és jó pedagógiai érzékről tett tanúbizony­ságot. Kérek mindenkit, akit érdekel a magyarországi vagy izraeli tanulás lehetősége, keresse őt a 227-7402-es tele­fonszámon.

 

*

Aki a Budapest Kólélt támogatni kí­vánja, az „Alapítvány a jövő Tóra-okta­tásáért” Általános Értékforgalmi Bank Rt. 204-41966 számú forintszámlájára vagy a 287408 számú devizaszámlájára utalhatja adományát.