Bruszt Jóska az ejtőernyős ezredes
Sárkeresztúrtól Jeruzsálemig
Rexa Dezsőnek, Fejér vármegye egykori tudós főlevéltárnokának (1872-1964) kimutatása szerint Sárkeresztúr községnek a harmincas évek elején 2840 lakosa volt. Fele- fele részben katolikus és református. Közöttük élt a faluban kilenc zsidó. Valamennyi dolgos, szegény ember. Heten a Bruszt családhoz tartoztak.
Ebben a famíliában született 1928-ban Bruszt József, akit szülei a református iskolába írattak. Batay tiszteletes úrnak Sárkeresztúr református lelkészének nem volt kifogása ellene, hogy iskolájukban zsidó gyereket is tanítsanak. A kis Jóska, Batay Erzsébetnek, Manyikának, a papkisasszonynak osztályába került.
A tiszteletes úr kilencven éves korában, 1974 decemberében hunyt el, földi maradványai a helység temetőjében nyugszanak. A lánya, Manyika, Filep Lászlóné, ma férjével együtt nyugdíjasként Székesfehérváron él.
Filepné Batay Manyika hetvenhét éves. Megkerestem őt otthonában. S miközben nézi Bruszt Józsefnek, egykori tanítványának felnőttkori képét, azt mondja:
– Mint kezdő tanítónőre, mindjárt a legelején sok gond szakadt rám. A három alsó osztályt tanítottam, mintegy hetven gyerekét. Amíg az egyik osztállyal foglalkoztam, a másik kettőnek csendes foglalkozást, írásbeli feladatokat adtam. Józsi szorgalmas, jófejű tanuló volt, Magdi, a mamája varrónőként, nekünk, édesanyámnak és nekem is dolgozott.
Filepné valamikori tanítványai közül Varga Istvánnal beszélt Bruszt Jóskáról. Ő egy osztályba járt vele, s Boda Lajos is, aki őrzi azt a megfakult képet, amelyen együtt láthatók a harmadikosok évzáróján. Boda azt mondta Manyikának: negyvenötben a sárkeresztúri állomáson találkozott Józsival, aki hadifogságból akkor jött haza nyugatról.
Münchentől keletre, talán 70-80 kilométernyire van Müchldorf. Onnan, s nem hadifogságból sikerült a tizenhat éves Bruszt fiúnak a háború befejezésekor kiszabadulnia. Előzőlég szüleivel és nővérével, Ágnessel lakóhelyükről őt is Auschwitzba vitték a lelakatolt vagonban. Édesanyját és nővérét megölték. Bruszt Dezső, a papa, életben maradt. A korát meghazudtolóan fejlett izomzatú, magas, vállas fiút sem küldték gázkamrába, alkalmasnak látszott a rabszolgamunkára: kiválogatott, erőteljes férfiakkal együtt a bajorországi rakétagyár rendelkezésére bocsátották.
Amikor magyar földön újra találkozott az édesapjával, már csak ők ketten éltek a családból, a rokonságból. Elvégezte a gimnáziumot, érettségizett, de egyre inkább úgy érezte, hogy reá, akinek ha néhány évvel idősebb, csak a megalázó kiszolgáltatottság, a munkaszolgálat juthatott volna osztályrészül, továbbra sincs itthon senkinek szüksége, részvétet, együttérzést nem tapasztalt. Ezért 1949 májusában elhagyta az országot.
Egykori tanítónője fél évszázad múltán most tudta meg, hogy miként alakult szülőhelyétől távol
– Izraelben – Bruszt Jóska sorsa. Ötven januárjában katona lett.
– Jóllehet irtóztam minden erőszaktól, fegyver, vérontás, háború idegen volt a telkemtől – mondta évekkel később egy Izraeli újságírónak -, mégis úgy éreztem, soha többé nem válhatunk a gyűlölet, az elnyomás védtelen áldozatává.
Joszi Bros – ezt a nevet vette fel – két évtizedet töltött a hadseregben. Jó néhány harci cselekmény részese volt. 1967 júniusában ezredesi rangban mint az ejtőernyős egység parancsnoka, zászlóaljával, súlyos áldozatok árán a jeruzsálemi óváros falához érkezett. A Szent Város, a Nyugati Fal évezredekig tartó történelmi viharok, ezernyi megpróbáltatás után újra a zsidó népé lett.
Joszi Bros húszévi szolgálat után ismét civil volt. Még érzett magában annyi fiatalos erőt, hogy folytassa tanulmányait a tel-avivi egyetemen. Doktori disszertációjául magyar témát választott: miként torkollott tragédiáikba a két világháború közötti irredentizmus, a demokrácia-ellenes politika Magyarországon. Nemrég, a vele készült interjúk egyikében, a hajdani sárkeresztúri kisiskolás, az Izraeli hadsereg tábornoka, a hatvan éves történész, meghatott szavakkal emlékezett meg első tanítónőjéről, Batay Erzsébetről, aki nehéz időkben elfogulatlan hivatástudattal, meleg emberséggel foglalkozott vele.
Vadász Ferenc
Címkék:1990-06