Borzalmak kiállítása

Június hó 15-én a Néprajzi Mú­zeumban számos meghívott és sok érdeklődő jelenlétében megnyílt az Auschwitz-kiállítás, először kelet-­európai országban.

Rózsahegyi Zsuzsa bemutatta a kiállítás rendezőit és védnökeit; Maurice Goldstein professzort, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság el­nökét, Sárközi Sándort, a MEASZ elnökét, November Lászlót, a NÜB elnökét. Bevezetőjében elmondotta, hogy a kiállítás anyagát az ausch­witzi múzeumból válogatták. A ki­állítást eddig New Yorkban és ti­zenkét városban rendezték meg, a budapesti bemutató után pedig visszaviszik eredeti helyére.

Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke előadásában szólt a kiállítás nemzetközi jelentőségé­ről, hangsúlyozva azt a gondolatot, hogy ilyen barbár, embertelen bű­nökre a ma élő embereknek is em­lékezniük kell. Kijelentette, hogy az elkövetett kegyetlenségre, amelyet a nácik a második világháború ide­jén követtek el, nem lehet bocsá­nat.

Goldstein professzor beszédében arról szólt, hogy 1940-től 1945-ig módszeresen, német precizitással gyilkolták a foglyokat Auschwitz­ban, Birkenauban és a többi meg­semmisítő táborban. A Bizottság hozzávetőleges számítása szerint ezeken a helyeken mintegy 6 mil­lió zsidót irtottak ki.

A hallgatóság néma csendben hallgatta a borzalmakról szóló be­számolót, az aulában a halál szele futott keresztül és nem egy jelen­levőnek könny csillogott a szemé­ben. A megnyitó után a közönség elindult megnézni a jól áttekinthető kiállítást. A bejáratnál elhelyezett fényképen az ENSZ főtitkára és a Bizottság elnöke látható, amikor 1985. december 10-én az ENSZ szék­helyén megnyitják az Auschwitz-kiállítást, amelyet ott több mint 150 ezer ember tekintett meg. Beljebb menve találjuk a magyarországi transzportok megérkezéséről készí­tett eredeti SS-fotófelvételeket. Ku­pacokban láthatók az elkobzott ci­pők, szemüvegek, a meggyilkoltak összegyűjtött haja, arany- és ezüst­fogak. Összesen 96 tabló mutatja be nagyon részletesen az emberirtás legrafináltabb és legkörmönfontabb módszereit. És végül a tábor felsza­badításáról a szörnyű felvételek az életben maradt emberroncsokról.

Ez a kiállítás is hitelesen cáfolja meg azokat a ma újjáéledő állítá­sokat, hogy Auschwitz, Birkenau, Majdanek, Theresienstadt nem is lé­tezett.

Goldstein professzor arra a kér­désemre, hogy milyen visszajelzése­ket kapott a rendezőség és a Bizottság az eddig megrendezett kiállítá­sok után, így válaszolt: – Sokan üdvözölték a kiállítást, de annak tartalmát keveslik. Voltak más ta­pasztalatok is. Londonban a kiállí­tás bejárata előtt két kis szobrot felgyújtottak, és ezért itt már csak a megszenesedett szobrokat tudták bemutatni. További szívós munká­ra van még szükség ahhoz, hogy a szélesebb közvélemény is tudomásul vegye a borzalmakat. – Nem derű­látó az antiszemitizmus leküzdését illetően, de mint megjegyezte, hisz az emberi józanságban és becsüle­tességben.

Füzesi Róbert