Bill Clinton nagyünnepi jókívánságai

THE WHITE HOUSE

WASHINGTON

Rosh Hashana, 1993

Rosh Hashana is a time of reflection and hope — thoughtful reflection on the year just past and hope for a good year to come.

The days between Rosh Hashana and Yom Kippur are the most solemn of the Hebrew calendar. But in the midst of heartfelt repentance and prayer, it is the promise of life — the rich possibility of realizing our most compelling dreams — that inspires the soul and lifts the spirit.

The ancient customs that are handed down to each new generation in this season are reminders of life’s enduring sweetness and its perpetual renewal. The Jewish people celebrate Rosh Hashana above all as a time to rejoice in God for giving us life, for sustaining us, and for again enabling us to reach this season.

May this holiday season be filled with good health and happiness for you and your families, and may the year ahead be one of peace for the people of the United States, Israel, and all the world.

Best wishes for a wonderful New Year.

THE WHITE HOUSE

WAS H I NGTON

Yom Kippur, 1993

My heartfelt greetings to all who are observing Yom Kippur in this momentous year of history and hope.

Yom Kippur, the Day of Atonement, is a holy day that provides the opportunity to seek forgiveness and to enter the new year with a clean conscience and a clear purpose.

It is a chance to seek pardon and to ask divine guidance for self-improvement. Yom Kippur emphasizes the importance of honoring the memories of loved ones no longer living, but still remembered. Above all, Yom Kippur recognizes the need to repair personal relationships — relationships with friends and family, with God, with those who live on in our memories, and with those for whom we may have previously felt animosity.

With the recent signing of the agreement between Israel and the Palestine Liberation Organization, this Yom Kippur is particularly significant. It is my wish that people of all cultures and faiths will pledge their active support and energy to help achieve a new era of peace and hope in the Middle East and for the entire world. This will take courage and commitment. As Foreign Minister Peres so eloquently stated at the signing ceremony, “Deep gaps call for lofty bridges.”

On this most solemn day, let all of us reflect on the enormous challenges that lie ahead. Let us dedicate ourselves to the next generation, and together we will usher in a true season of peace.

Ros Hásáná és Jom Kippur a visszatekintés és remény ideje – meggondolt visszatekintésé az éppen elmúlt évre és reményé az előttünk állóra.

A Ros Hásáná és Jom Kippur közötti napok a zsidó naptár legünnepélyesebb, legkomolyabb napjai. De a szívből jövő bűnbánat és ima középpontjában ott az élet ígérete, ami megihleti a lelket és felemeli a szellemet, hogy gazdag lehetőség nyílik majd legóhajtottabb álmaink megvalósulására.

Az ősi szokások, amelyeket átadnak minden egyes új generációnak ebben az évszakban, emlékeztetnek az élet maradandó kellemességére és állandó megújulására. A zsidó nép Ros Hásánát és Jom Kippurt mindenekfelett úgy ünnepli, mint azt az időt, amikor örvendünk Istennek, hogy életet adott nekünk, megtartott bennünket és lehetővé tette számunkra, hogy elérhettük ezt az évszakot.

Ez az ünnepi idő hozzon jó egészséget és boldogságot Önöknek és családjuknak, és az előttünk álló év legyen a béke éve az Egyesült Államok, Izrael és az egész világ népei számára.

A legjobb kívánságaimat küldöm egy csodálatos új évre!

Bill Clinton

Szívélyes üdvözletem mindenkinek, aki megtartja a Jom Kippurt a történelem és remény e jelentős évében.

Jom Kippur, a bűnbánat napja, szent nap, amely lehetővé teszi, hogy keressük a megbocsátást, és hogy az új évbe tiszta lelkiismerettel és tiszta szándékkal lépjünk be. Esélyt ad arra, hogy keressük a bocsánatot és isteni útmutatást kérjünk önmagunk megjavítására. Jom Kippur hangsúlyozza a fontosságát annak, hogy tiszteljük szeretteink emlékét, akik már nem élnek, de még emlékezünk rájuk. Mindenekfelett, Jom Kippur által felismerjük a szükségét személyes kapcsolataink megjavításának, kapcsolatainknak barátainkkal és családunkkal, Istennel, azokkal, akik tovább élnek emlékeinkben, és azokkal, akikkel szemben korábban gyűlöletet éreztünk.

Izrael és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet közötti egyezmény mostani aláírásával ez a Jom Kippur különlegesen jelentős. Az az óhajom, hogy a különböző kultúrájú és felekezetű népek mind biztosítsák aktív támogatásukat és energiájukat egy új békés és reményteljes korszak elérésére a Közel-Keleten és az egész világon. Ehhez bátorság és elkötelezettség kell majd. Ahogy Peresz külügyminiszter olyan találóan mondta az aláírási ünnepségen „mély szakadékok magas hidakat igényelnek”.

Ezen a legkomolyabb napon mindannyian elmélkedjünk azokon a hatalmas kihívásokon, amelyek előttünk állnak. Szenteljük magunkat a következő nemzedéknek, és együtt bevezetjük a béke valódi évadját.

Bill Clinton

Az őszi zsidó nagyünnepek alkalmából Bill Clinton két magyarországi főrabbinak, az Amerikai Konzervatív Rabbik Társasága külföldi tagjainak üdvözletét küldött, először Ros Hásánára, majd külön Jom Kippurra.

Ezekben a levelekben jókívánságait fejezte ki a címzetteknek, családjuknak és az egész magyar zsidóságnak, egyben méltatta a két főünnep jelentőségét és hatásukat a Közel-Kelet és az egész világ békéjének az előmozdítására.

Az elnöki levelek egyik címzettje dr. Schweitzer József professzor, a másik én voltam. A meglepetést, amit a váratlan üzenet keltett, még csak fokozta, hogy a levelet kézzel címezték és igen pontosan!

Elgondolkoztató ez az eset. Az óceánon túl, több ezer kilométer távolságra, gondolnak arra, hogy egy magyar­országi vallási közösségnek jól esik, ha együtt éreznek vele legnagyobb ünnepein. A két főrabbinak szóló üzenetek ugyanis minden kétséget kizáróan gesztus jellegűek s az egész magyar zsidóságnak szólnak.

Fokozta volna jó közérzetünket, ha máshonnan is kapunk üdvözlő sorokat. Főleg közelebbről, magából hazánkból például… De hát ilyen nagy erőfeszítést igénylő dologról nem egészséges ábrándoznunk. Különben is az „Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz…”, mi pedig, amikor imádkozunk, a valódi égre nézünk! Úgy látszik, csak onnan várhatunk együttérzést…