„BÁLINT BIBLIA”

Az első teljes Szentírás, korunk stílusában illusztrálva

Az 1956-os forradalom után számos művész élt azzal a pillanatnyi lehetőséggel, hogy külföldre utazzon. Bálint Endre is kiváltotta útlevelét. 1957 áprilisában Párizsba érkezett. Az ötvenes évek hazai ״babiloni fogsága” után a zsidó származású képzőművész tisztább és ihletőbb környezetet keresett az áhított városban.

Sorozatos véletlen szerencséknek köszönhetően néhány hónap elteltével kapcsolatba került az M. Biemel nevű kiadóval, ahol bibliai illusztrációk alkotására kérték fel. Amikor elkészítette az első hat egész oldalas színes lapot, munkáját megpillantva azonnal megbízták a teljes Biblia illusztrálásával. Visszaemlékezése szerint: ״… életem egyik legboldogabb pillanata volt. Kezdetben száz egész oldalas színes illusztrációt kel- lett volna készítenem, de a rendelést később módosították. Negyvenötre csökkent a színes lapok száma, viszont a szövegközi ábrák mennyiségét ezer darabra emelték… így kezdődött.”

Nyolchavi megfeszített munka eredménye: közel ezerkétszázötven illusztráció, negyvenöt színes, egész oldalas táblakép, hatszínű ofszetnyomással díszíti a kötetet, amelynek fej- és záróléceit, emblémáit, iniciáléit és kötéstervét ugyancsak Bálint Endre tervezte. A többi kisebb kép arany, fekete és mintegy kétezernyi iniciálé. Stílusa leginkább egy felnőtt gyermek rajzaiéhoz hasonlít. Roppant ötletesen használja ki a két szín nyújtotta lehetőségeket, kitűnően kombinálva a fehér alap negatív hatásával. A képeken számos olyan motívum jelenik meg, amely már előfordult régebben, de most új hangsúlyt és jelentést hordoz. Jó néhány eddig nem ismert képlet is felbukkan, ezek aztán szervesen beépülnek a festmények motívumszótárába. Így Sára sírja újra megjeleníti az eltemetett múmia figuráját, de Jákob és József halála, avagy a sinai sivatagi vándorlás is jól példázza az ismert bálinti sírboltot – újra és újra megidézve azt.

Bálint szemmel láthatóan e nagy vállalkozás alatt magába szívta a Szentírás emelkedett, költői szellemét, közel férkőzőtt az allegorikus és szimbolikus kifejezésmódhoz, az apokaliptikus felhangokhoz. Visszaemlékezéseimből tudjuk, hogy a téma nem idegen a művész lényétől, hiszen újra feléledhetett emlékezetében anyjának ״bibliás korszaka”, vagy gyermekkorának az a négy éve, amelyet a Zsidó Árvaházban töltött, megismerve a Bibliát és a vallási tradíciót.

Bár a megjelenítés mindvégig leegyszerűsített, nem csökkenti a képek erejét és szenvedélyességét. Alakjai és tárgyai nem valódi figurák, hanem koncentrált jelek, jelekké sűrített üzenetek, amelyekkel néhol megrendítő hatást képes elérni, így például Mózes halálánál.

Ez a nagy feladat végül is jelentősen befolyásolta művészi fejlődését – a Szentírás szelleme szinte sugallta a jelszerű formák alkalmazását, úgy az Ó-, mint az Újszövetség esetében, bizonyítva, hogy közös gyökérből táplálkoznak.

Az általa díszített ״Jeruzsálemi Biblia” arról nevezetes, hogy a szövegkritikai munkát a legújabb tudományos követelményeknek megfelelően a jeruzsálemi katolikus biblikus intézet munkaközössége végezte el és adta ki a magyarázatokkal ellátott francia nyelvű teljes bibliafordítást, a ״Biblé de Jerusalem”-et.

A Jeruzsálemi Biblia 1959-ben Bálint Endre illusztrációival jelent meg az Édition Labergerie kiadásában. Közreadásakor Mauriac többek között ezt írta: ״… csodálatos példányaiba úgy kell behatolni, mint, egy katedrálisba, ahol Bálint Endre illusztrációi az üvegablakok és a freskók”.

Az alkotó régi barátja, Szántó Tibor tipográfus, könyvtervező művész a hetvenes években egy lyoni katedrálisban fedezte fel ezt a nem mindennapi Bibli­át. Azóta fáradhatatlan szenvedéllyel kereste a magyar változat megvalósításának lehetőségét. Nemrég az Egyetemi Kiadóban minden szempontból alkalmas kivitelezőt talált. A most közreadott posztumusz bibliofil kiadvány minden tekintetben egyedülálló vállalkozás, amely dicséri a megvalósítók ügyszeretetét.

A világon egyedülálló Biblia ez, amelynek minden története egyúttal illusztrálva is megismerhető. Mélyebb összefüggések felfedezésében Nyíri Tamás lényegre törő előszava segíti az olvasót. A magyar változat illusztrációinak száma különbözik az eredetiétől, alkalmazkodva több helyen a fordításból eredő eltérő tagolódáshoz.

Ez a szép és minden tekintetben egyedülálló kiadvány újabb mérföldkövét jelzi hazai könyvművészetünknek.

Babits Antal