Az új Lauder Javne iskola tervpályázata

Ronald S. Lauder Foundation által támogatott világi zsidó iskola 1992. november 12-én kapta meg térítménymentesen a Budakeszi út 48. szám alatti telek egy részét 99 éves használatra új elemi és gimnázium építése céljából. Az iskolaépítő bizottság az építészeti tervre meghívásos pályázatot írt ki.

Az igen rövid rendelkezésre álló idő, mindössze 15 nap ellenére december 7én kilenc, a pályázati feltételeknek eleget tevő pályamű futott be. A zsűriben az iskola képviselői és Somogyi László volt építésügyi miniszter úr mellett Ferencz István, Mónus János és Eltér István, elismert budapesti építészek, Miklós Mária, a XII. kerület főépítésze, valamint Dr. Klein Rudolf építész, egyetemi tanár foglaltak helyet. A zsűri a színvonalas munkák közül egyhangúlag egy, magasan kiemelkedő művet javasolt kivitelre. Szerzői Sugár Péter, Karácsony Tamás és Szerényi Győző építészek. E terv az anyagi-funkcionális és esztétikai-szellemi tekintetben kivételes kvalitásokat mondhat magáénak.

Az épület nem hierarchikusan építkező nagy ház, hanem a strukturalizmus elvein alapuló, autonóm részekből egységbe foglalt kis város, a kicsik városa, így a viszonylag nagy, 9584,7 m² alapterületű, az erdő fái közül előbukkanó épület nem hat súlyosan. Belső világát a Lauder iskola pedagógiai elvei és az építészek rendkívüli érzékenysége határozták meg. A tantermeket kisebb, részben különálló tömbökbe csoportosították egy a tereplejtést követő fővonal mentén. A 24 törzstantermet és 15 csoportszobát felölelő elemi iskola és gimnázium számos szakelőadóteremmel, laboratóriummal (biológia, kémia, fizika, science, földrajz, számítástechnika), és művészeti oktatást segítő helyiséggel (rajz-festészet, szobrászat, kerámia, fotó-video, ének-zene) rendelkezik. A felsorolt tartalmak kapcsolása nem egyszerű hozzáadással, hanem városszerű strukturális egység létrehozásával válásul meg. így a gazdag térszerkezet az individuális terektől az egész iskolai közösséget befogadó nagyterekig lehetővé teszi az időben és térben kötetlenebb oktatási formákat, és a gyerekek számára ingergazdag környezetet biztosít. A differenciált térstruktúrában az iskolai közélet műhelye lehet a demokratikus társadalmak modellezésének, a szociális és kulturális viselkedésminták elsajátításának. Az épület strukturalista ritmusából kilépő és annak fókuszát alkotó középpontba állított zikkurat formájú toronyépület az iskola kulturális és tudományos életének központja (előadóterem, kiállítótér, klub, könyvtár és imaterem). Tereiben helyet kaphat a zsidó közösségi élet, a felnőttoktatás, könyvtárterme istentiszteleti hely lehet.

Az épület oldott tömegei, tiszta, geometrizáló formavilága (utalás a „ne csinálj faragott képet” parancsolatra) tökéletesen beilleszkedik a környezet természeti adottságaiba és a budai hegyvidék Bauhaus-szellemű építészeti kontextusába. A zsűri egyhangú véleménye szerint az új Lauder iskola a főváros jelentős építészeti alkotásává válhat.

Az emberléptékű és funkcionális terv szellemiekben is kiemelkedő. Ez volt az egyetlen pályázati terv egyébként, mely sajátos zsidó identitással rendelkezik. Ez az identitás megnyilvánul mind a nem hierarchikus, strukturalista térszervezésben, mind pedig a jelképekben gazdag, sajátságos építészeti nyelvben. Fontos eleme ennek a fal, mely elkülönít a természettől, az Édentől; a labirintus, a rendezett őskáosz településképe nem véletlen a jeruzsálemi óváros képét idéző tömegképzés a zikkurat, azaz Bábel tornya, az ég felé törő babiloni torony, a tudás megszerzéséért az Istennel dacolás jelképe, a hely, ahol a föld és az ég összeér.

Ennek ellenére az épület nem hat archaikusán. Sőt a racionális, ritmikusan ismétlődő struktúra (tantermek) és a központi organikus struktúra (zikkurat) ütközése, a metaforikus tartalmak architektonikus megjelenítése a posztmodem építészet élvonalába emeli az új iskolát. Más szóval egyszerre ősi és szupermodem. Olyan kettősség ez, mint a liberális zsidóság identitásáé, mely egyszerre hordja magában az ősiség magját, de a mindenkori korszellem finom érzékelője és gyakran meghatározója is.

Dr. Klein Rudolf, építész

Héber Egyetem, Jeruzsálem