Az ősi föld festője

Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, a zsidó közéletben. (Más izraelinél is feltűnt, hogy évtizedek távolléte után mennyire tisztán beszélik a magyart, míg szülőföldjüktől máshova kerültek közül ez csak keveseknek adatik meg. Laikusként kérdezem: Nem indok ez bizonyos következtetések levonására a nyelvészek számára?!)

Menyhért József Erdélyben született, ott ébredt fel benne a vágy az ecset és a véső után, és Temesvárott szinte gyerekként kapcsolódott a cionistákhoz. Éppen félévszázada jött először Budapestre, ahol Kisfaludy Strobl Zsigmond tanítványa, a Hanar Hacionnak pedig aktivistája lett. Bekövetkezett a német megszállás, munkaszolgálat. És bár minden túlélő esete isteni csoda, az ő megmenekülése még humoros is. Megszökött századától és sötét bőre adta az ötletet, hogy cigányok közé keveredjen. Azok, bár tudták, hogy nem fajtájukbeli – befogadták. Velük járta a falvakat kupeckedni.

A háború után az elsők között alijázott, mégis csak évekkel később jutott el Erecbe. Az olaszországi várakozás csak azért nem vált tespedéssé, mert egy művész számára a legalkalmasabb hely a tanulásra. Számára Olaszország azért is kedves, mert ott ismerkedett meg egy győri születésű, és a német lágerből egyenesen Palesztinába induló kislánnyal, Keller Ilonával. Ilona, Noni vele volt most Pesten is, hiszen élete párja, két fiuk anyja. Mindketten izzó hazafiak. Bármiről beszélgettünk mindig előhozakodtak Izrael Állammal, nem agitáltak, de büszkélkedtek. Menyhérttől hallottam egy mondatot, ami a hozzá hasonlóan két fiú apjaként_, de galutban élő számára, kimondhatatlan. A jom-kipuri háborúban a család mind a három férfi tagja részt vett. József a következőkkel búcsúzott tőlük: “Nagyon vigyázzatok magatokra, de ha népünk élete múlik rajta, mindeneteket adjátok oda.” A művész sokat mesélt az izraeli fegyveres erők szelleméről, amelyben a tisztek apaként, fivérként féltik katonáikat, s ez a magyarázata annak, hogy e hadseregben – a világon egyedülállóan – több a rangot viselő hősi halott, mint a közkatona…

Budapesti tartózkodását felhasználta a város köztéri szobrainak megismerésére, járta a képtárakat, kiállításokat. Különös tisztelettel adózott Varga Imre művészetének és emberségének, mert keresztény létére sok zsidó témát dolgozott fel, s emlékműveket állított a mártíroknak.

Menyhért saját műveinek reprodukcióit hozta magával. Azok már az első látásra az alkotó hazaszeretetét sugározzák. Azzal is teszi, hogy művei legfőbb ihletője a FÖLD. Azt örökítette meg a többi között 12 festményből álló sorozatában. Nem a szokott tájképek ezek, nem panorámák, hanem inkább röntgenfelvételek, vagy mintha lehajolnánk a röghöz, hogy vonulatát, erezetét csodáljuk. A képeken a zsendülő vetés, az erdők zöldjénél több az aranysárga-vörös pusztasága – eddig több idő telt el a sivatag meghódításával, mint az erőfeszítések gyümölcsének élvezetével. A színek mestere. Használatukkal nemcsak érzelmeket fejez ki, hanem azokkal képeit álomvilágba varázsolja, lebeg a város, lebeg a mindenség. Hasonlóan szimbolizálja az Örökkévalónak és az ősi földre visszatérő népének békéjét, az Ég törvényeinek földi tiszteletét: a föld és az ég között, de mindkettővel idillben és kötődve játszadozik egy gyermek. Az életéről leírtak tanúsítják, hogy a művészetére milyen hatással volt a háború, természetes tehát, hogy e fájdalmas témát is megtaláljuk ecsete nyomán, mint az is magától értetődő, hogy arról is a maga stílusában vall: A földdel összeforrt tank sziluettje a vörös-sárga-fekete lobogásban a veszteség fájdalmát és a győzelmes védekezés büszkeségét egyaránt kifejezi. Nehezebb a tér érzékelésének hiányában szobrait fényképekről megismerni. Amit láttam, azok nagyszerű karakterek, mint például a mellékelt, Ben Guriont, Izrael volt államelnökét ábrázoló portré. Remélhető, hogy Jehuda bar-Joszafát Budapesten a nyilvánosság előtt is bemutatkozik.

-ai