Az ortodox monopólium vége?

Az izraeli legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntése sze­rint jogszerűtlen, hogy az állam csupán az ortodox rabbik ál­tal végrehajtott betérést fogadja el érvényesnek – ahogy az mindeddig történt. E döntés még akkor is óriási jelentőségű, ha konkrét lépések nem is következnek belőle, mert a ma­gas testület határozatában az is szerepel, hogy a törvény megváltoztatása a parlament feladata. A betérés jelentősége meghatározó jelentőségű az országba való bevándorlás szempontjából, mivel a „Visszatérési törvény” szerint Izrael a zsidóknak biztosítja a bevándorlás és az állampolgárság jo­gát. Az eddigi gyakorlat igen sok vitát és panaszt szült az or­szágon belül és kívül is. Az ortodoxia ugyanis a betéréshez megköveteli a szigorúan vallásos és hagyománytisztelő élet­módot (rendszeres zsinagógalátogatás, kósersági szabályok betartása, gyerekek vallásos iskolába járatása stb.) olyanok­tól is, akik esetleg nem is hívők, hanem származási alapon tartják magukat zsidónak.

A döntés igen fontos annak a mintegy 150 ezer ex-szovjet bevándorlónak (az összes szovjet „olé” egynegyede), akik a visszatérési törvény alapján nem zsidók, de szeretnének azok lenni, viszont szovjet neveltetésük után aligha van ked­vük az ortodox életmódhoz. A vallás dolgában engedéke­nyebb reform és a konzervatív irányzatok győzelemként érté­kelik a döntést. A bíróság számára szakvéleményt író Meir Samgar bíró úgy érvelt, hogy az ortodox monopólium a val­lásszabadság elvébe ütközik. A döntés ellen egyedül szavazó Cvi Tal bíró szerint viszont a zsidóság nem „vallás” a szó mai nyugati keresztény értelmében, ami leginkább a magánélet­ben szabadon választható értékrendnek felel meg. A biblia a zsidókat említve soha nem beszél vallásról, hanem mindig Izrael népéről. Ennél fogva a hagyományok szigorú számon­kérése az ortodoxia részéről valójában egyfajta állampolgári vizsgának felel meg, ahogy azt minden állam megköveteli új­donsült polgáraitól.

Izraelben az ortodoxia már eddig is számos legfelsőbb bí­rósági döntést elutasított (mozik nyitva tartásának engedélye­zése szombaton, homoszexuálisok jogai stb.), de – nem lé­vén döntő fontosságú ügyek – együtt tudott velük élni. Ám az áttérés kardinális kérdésében aligha lehet csöndes belenyug­vására számítani. Mivel pedig az ortodoxiának – egyelőre még – a házasságkötésnél is államilag biztosított monopóliu­ma van, várható, hogy meg fogja tagadni nem ortodox mó­don áttért zsidók esketését. A Rabin-gyilkosság után az izraeli társadalom nem ortodox része amúgy is megnövekedett gya­nakvással tekint a szigorúan vallásosak csoportjára, a kon­verzió kérdésében támadt nézeteltérés így talán még tovább szítja majd a feszültségeket.