Az olvasó portréja I.

„Kicsoda Ön, kedves olvasó?” – ez volt annak a kérdőívnek a címe, melyet 2000. áprilisi számunk olvasói vehettek kézbe lapunk mellékleteként. A megjelenést követő két hétben mintegy 160 kitöltött kérdőív érkezett vissza, közel tíz százaléka az űrlapoknak, majd további harminc a rákövetkező néhány hét során. Összesen 195 választ kaptunk. A kérdőívek szisztematikus feldolgozása megerősítette hamar fölébredt gyanúnkat: a visszaküldők túlnyomó része – pontosan 164 fő – előfizetője a lapnak, további 17 fő a Szombatot rendszeresen megvásárolja. Az alábbi értékelést tehát úgy kell tekinteni, hogy az túlnyomórészt a lap olvasói törzsgárdájának, „kemény magjának” véleményét tükrözi.

Kérdőívünk három részből állt. Az első a személyi adatokat (nem, lakhely, életkor, stb.), iskolázottságot, újságolvasási szokásokat tudakolta. A második részben a zsidósághoz való viszonyról, a hagyomány, a szokások megtartásáról érdeklődtünk. A harmadik rész tartalmazta a Szombat értékelésével kapcsolatos kérdéseket.

Értékelésünk mostani első részében az első két témakörrel foglalkozunk.

 

Személyi adatok

A 195 válaszolóból 125 volt a férfi és 66 a nő. (Négyen nem írtak be semmit, ami szinte minden kérdésnél előfordul.) Életkorukat tekintve a válaszolók megoszlása – ha lehet – még aránytalanabb: több mint felük hatvan év feletti, egyharmaduk pedig hetvenedik életévén is túl van. (A pontos megoszlást az 1. grafikon mutatja.) A válaszadók átlag-életkora 61 év. A jelenségre nem könnyű magyarázatot találni: talán a zsidó közéletben való részvétel vezet közelebb a megoldáshoz. Aki a Bzsh és Mazsihisz közgyűléseit, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) vagy más zsidó szervezetek programjait látogatja, az tudhatja, hogy a résztvevők legalább felét az idősebb korosztályok adják. A zsidó ifjúság a maga egyesületeivel, klubjaival külön életet él, ami a felnőtt világgal kevés ponton érintkezik. Az 1989-ben induló Szombat így feltehetőleg hasonló utat járt be, mint alapítója, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület: a kezdeti, tömegeket mozgósító lendület megszűnt, a rendszerváltás során még oly aktív középnemzedéket beszippantotta az üzleti élet, a megélhetésért folytatott harc. A fiatalság már nem politizál olyan aktívan, mivel a forradalom, az illúziók korszaka elmúlt. Megmaradt a több szabadidővel rendelkező idősebb nemzedék. A nők alacsonyabb aránya szintén a zsidó (és nem zsidó) közélet ismert jelensége. Nők és férfiak életkorában nincsen jelentős eltérés.

Válaszolóink lakóhely szerinti megoszlása számottevően eltér a magyar zsidóság átlagától, akiknek egy felmérés szerint 88 százaléka Budapesten él. A 195 fő egynegyede vidéki – túlnyomórészt vidéki városok lakója. (1. Táblázat) A vidéken élők relatíve nagyobb súlya feltehetően abból adódik, hogy az ő lakhelyükön – főleg kisvárosban és falun – a zsidóság megélésére távolról sincs annyi lehetőség, mint a fővárosban. Az egyik válaszoló megfogalmazása szerint: „Ez a lap adja meg a lehetőséget, hogy benn érzem magam a zsidó véráramban. Más lehetőségem nincs.”

1. tábla: A válaszolók megoszlása lakóhely szerint (fő)

Budapest	148
Megyeszékhely	15
Egyéb vidéki város	22
falu	7
külföld	1
nem válaszolt	2
Összesen	195

Iskolai végzettségüket tekintve válaszolóink meghaladják a magyar zsidóság átlagát (miközben e téren a magyar zsidóság maga is messze felülmúlja az országos átlagot.) A tényt a 2-es táblázat illusztrálja .

Szombat olvasók Teljes minta Max. 8 általános 2 3 Szakmunkásképző 1 5 Középiskola 22 29 Főiskolai diploma 21 19 Egyetem 54 37 Összesen 100 100

Tovább árnyalja a képet, hogy a válaszadók közül 19 (tehát csaknem 10 százalék) tudományos fokozattal is rendelkezik. E jelenség akkor különösen érdekes, ha tekintetbe vesszük a Szombat olvasóinak átlagnál jóval magasabb életkorát. A magyar zsidóság átfogó felmérését elvégző Kovács András adatai szerint ugyanis a nyugdíjas korú réteg iskolai végzettsége átlagában alacsonyabb a fiatalabb korosztályokénál. Kérdőívünk visszaküldőinél viszont ilyen tendencia nem észlelhető. Így arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Szombat jóval inkább vonzza a diplomával rendelkezőket – ami egy folyóirat esetében végül is nem meglepő. Az átlagot jóval meghaladó iskolai végzettségű és az átlagnál jóval idősebb olvasóközönség azonban – ez alighanem a Szombat sajátosságai közé tartozik.

Válaszolóink foglalkozásukat tekintve is eltérnek a zsidóság átlagától. (Nyugdíjasok esetében az utolsó foglalkozást kérdeztük.) A 3. táblázat mutatja, hogy a teljes mintához képest igen magas a beosztott értelmiségiek aránya. (Beosztott értelmiséginek számít bármilyen magasan kvalifikált ember is, ha nincs vezető pozícióban.) Ugyanakkor minden más foglalkozási kategória aránya az átlag alatt marad. A jelenségre hasonló válasz kínálkozik, mint az előző kérdésnél: ez az értelmiségi kategória az, amely az átlagnál jóval erősebben érdeklődik egy folyóirat iránt.

3. tábla: A válaszolók megoszlása foglalkozás szerint (százalékban)++

Szombat olvasók Teljes minta Vezető állású 14 26 Beosztott értelmiségi 49 29 Önálló vállalkozó 10 16 Egyéb szellemi 18 21 Szakmunkás 8 6 Egyéb 1 2 Összesen 100 100

Újságok, folyóiratok

Az újság- és folyóirat-olvasási szokásokat firtató kérdésünk szenvedélyes információéhséget tárt föl. A válaszolók 87 százaléka legalább egy napilapot olvas, 27 százalékuk kettőt is. Az olvasott napilapok a következők:

Népszabadság 122 fő (62.5 százalék)

Magyar Hírlap: 49 fő (25 százalék)

Vidéki helyi lap 17 fő (9 százalék)

Népszava: 10 fő (5 százalék)

Magyar Nemzet 10 fő (5 százalék)

Egyéb: 14 fő (7 százalék).

A hetilapok terén – tekintettel az igen nagy választékra – kissé nehezebb a táblázatot összeállítani. A válaszolók 83 százaléka olvas rendszeresen legalább egy hetilapot, 55 százalékuk legalább kettőt, 27 százalékuk pedig hármat vagy még többet. A válaszolóink számára legfontosabb hetilapok:

168 óra: 69 fő (35 százalék)

HVG: 67 fő (34 százalék)

Élet és Irodalom 36 fő (18 százalék)

Hócipő 24 fő (12 százalék)

Magyar Narancs 16 fő (8 százalék)

Nők Lapja: 12 fő (6 százalék)

A kérdőíveken összesen 43 féle hetilap szerepelt. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a Magyar Demokratát is említették öten. Mint a pártpreferenciákat firtató kérdésből később kiderül, ők határozottan jobboldali meggyőződésű emberek. Ketten közülük előfizetői a lapnak és zsidónak vallják magukat, a másik három válaszoló alkalmi olvasó, akinek identitása válaszaikból nem derül ki.

A folyóiratok áttekinthetetlen piacáról válaszolóink 83 különböző periodikát említettek – nem beszélve a külön meg nem nevezett szakmai folyóiratokról. Különféle orvosi-egészségügyi folyóiratot 18 válaszoló tüntetett fel. A leggyakrabban szereplő lapok:

Múlt és Jövő 27 fő (14 százalék)

História: 11 fő (6 százalék)

Remény: 9 fő (5 százalék)

Mozgó Világ: 7 fő (3.5 százalék)

Kritika: 5 fő (2.5 százalék)

Kereken 100 válaszoló (51 százalék) olvas legalább egy folyóiratot, 52-en kettőt, 23-an hármat vagy többet. Bízvást elmondható tehát, hogy a Szombat olvasótáborának kemény magja szenvedélyesen érdeklődik a nyomtatott sajtó iránt, korántsem él valamiféle szellemi gettóban. Első hallásra könnyű összefüggésbe hozni ezt a jelenséget a válaszadók magas átlag életkorával: nyugdíjasként vélhetően több idejük van olvasni. A statisztika azonban nem mutat összefüggést az olvasott lapok mennyisége és az olvasó életkora között.

Politikai pártok

Milyen pártokra szavaztak az elmúlt választások során? A válaszokat a 4. táblázat mutatja be.

4. tábla: Pártpreferenciák az elmúlt három választás során (fő)

1990 1994 1998 Fidesz 2 2 9 Kisgazdapárt 1 2 1 MDF 6 2 1 MIÉP – 1 1 MSZP 56 63 71 Munkáspárt 5 3 3 SZDSZ 92 96 82 Egyéb 1 – 1 Összesen 163 169 169

Az adatokból világosan látszik, hogy az SZDSZ és az MSZP mindhárom alkalommal olvasóink szavazatainak túlnyomó részét (több mint 90 százalékát) söpörhette be. Az 1998-as as választáson az MSZP előretört a Szombat táborában, az SZDSZ pedig visszaesett, de még mindig az első helyen áll. 1994-ról 98-ra a Fidesz is megerősödött: olvasóink szavazataiból 2 helyett immár 9 jutott neki. A politikai preferenciák életkori különbségeket is takarnak: SZDSZ-es szavazóink átlagéletkora 59 év, az MSZP híveié 66 év, a Munkáspárt csekély gárdája a korelnök 74 évvel. A Fidesz megnövekedett táborának átlagéletkora 55 év.

Olvasóink döntően baloldali-liberális politikai hajlandósága a fentiekből mindenki számára világos lehet. Ugyanezt igazolják az olvasott napi- és hetilapok is. A Szombat szerkesztőinek törekvése, mellyel megpróbálják lapjukat a politikai szekértáborok meghatározta térből kiemelni, feltehetőleg nem mindenki helyeslésével találkozik tehát. A magyar politikai élet mai tendenciája azonban a radikalizálódás. A mérsékelt jobbközép hívei nem találnak maguknak platformot, ennek híján pedig a zsidó közösség tagjai a jobboldaltól eltávolodnak.

Zsidóság

Kérdőívünk második része az olvasók zsidóságával kapcsolatos tények után tudakozódott. Első kérdésünkre a 195 válaszolóból 16-an a „nem vagyok zsidó” alternatívát választották. Közülük azonban többen látogatnak zsidó programokat, négyen időnként zsinagógába járnak, heten olvasnak zsidó folyóiratot. Politikai preferenciáik – egy-két esettől eltekintve – nem térnek el a többi válaszadóétól. E kategória többsége tehát föltehetőleg szimpatizánsokból áll, noha akad köztük egy-két erősen jobboldali meggyőződésű ember, és talán egy-két, titokzsidó” is.

Fent említett kérdésre 154 fő, a válaszolók 84 százaléka úgy nyilatkozott, hogy erős zsidó tudattal rendelkezik. (16-an nem válaszoltak.) 26 válaszoló zsidóságának egyedi definícióját adta, melyeket nemigen lehet kategorizálni. Álljon itt néhány példa! „Nem születtem zsidónak, de erős zsidó tudatom van.”

„Nem vagyok zsidó, csak látogatóként.”

„Származási és nem vallási alapon kötődöm a dologhoz.”

83 fő, az összes válaszoló 43 százaléka tagja valamelyik zsidó szervezetnek. Első helyen áll a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (a Szombat kiadója) 46 taggal, utána a Mazsihisz 23 taggal. A kérdőívet visszaküldő olvasóink közül alig néhányan tagjai mindkét szervezetnek. Fenti kettőn túl olvasóink további 16 szervezetet jelöltek meg. Ezek közül

a Szim Salom Reformzsidó Közösség: 6 fővel a Magyar-Izraeli Baráti Társaság: 6 fővel a B’nai B’rith Egyesület: 3 fővel képviselteti magát.

A többi szervezetet egy-két válaszoló említette. 11 fő a fenti szervezetek valamelyikében tisztséggel is rendelkezik.

A válaszolók 43 százaléka évente egy-két alkalommal jár zsinagógába, 23 százalék ennél gyakrabban, 34 százalékuk egyáltalán nem jár. A „más zsidó rendezvények” kategóriában hasonló a helyzet: 36 százalék évente néhány alkalommal jár ilyen összejövetelekre, 34 százalék gyakrabban, 30 százalék egyáltalán nem. Olyan válaszoló azonban csupán 21 fő akad (12 százalék), aki következetesen távol tartja magát mind a zsinagógától, mind a szekuláris zsidó programoktól.

A karácsonyt válaszolóink 34 százaléka (67 fő) ünnepli, 59 százalékuk (114 fő) viszont e kérdésre nemleges választ adott. (14 fő egyáltalán nem válaszolt.) Miután a karácsony a legnagyobb társadalmi nyomással járó ünnep, ennek meg nem tartása önmagában is bizonyos zsidó alapok meglétére enged következtetni. (Ha a nem zsidó olvasókat leszámítjuk, a karácsonyt nem ünneplők aránya a Szombat törzsközönségének körében 63 százalékra emelkedik.)

Az 5. táblázat más zsidó hagyományok megtartását mutatja**.

5. tábla: Zsidó hagyományok tartása (százalék)

Teljes minta*** Szombat olvasók Szombat megtartása 14 18 Széder este megtartása 29 42 Hanukka megünneplése 32 51 Kóser háztartás 8 12**** Fiúgyerek körülmetélése 17 24 Mezüze az ajtófélfán 21 27 Böjt Jom Kipurkor 34 50 Zsidó temetkezés 44 62

Amint látható, törzsolvasóink a zsidó átlagnál erősebben ragaszkodnak e hagyományokhoz, ami nem meglepő, hiszen egy zsidó folyóiratra előfizetni egymagában bizonyos elkötelezettségre utal. Zsidó olvasóink közül 151 (93 százalék) a fenti hagyományokból legalább egyet megtart. 45 fő (a zsidó válaszolók 28 százaléka) további tizennyolc féle szokás megtartását említette, melyek közt a „biblia olvasása” éppúgy szerepel, mint a sóletfőzés. Ebből kilenc alkalommal írták be az „ünnepi gyertyagyújtást” (az ünnep megjelölése nélkül) és hat ízben a mártír-istentiszteleten való részvételt.

Válaszolóink közül 49-en jártak zsidó elemi iskolába, 16-an pedig zsidó középiskolába. Előbbiek mind a hetven év fölötti korosztályhoz tartoznak, utóbbiak között akad egy-két ember fiatalabb nemzedékből, akik még a rendszerváltás előtt jártak az Anna Frank gimnáziumba. Zsidó hittant tanultak az iskolában, illetve talmud-tóra oktatásra jártak 80-an. Döntő többségükben ők is az idősebb nemzedék tagjai. Jesiva-tanulmányokat négyen említettek: két huszonéves és két nyolcvanéves válaszoló. További 28 válaszoló vett részt a legkülönfélébb, zsidó ismereteket bővítő kurzuson, melyek közt Bálint házi előadások éppúgy szerepeltek, mint izraeli cionista tábor. A legtöbben (9 fő) a „héber nyelvtanfolyam” meghatározást írták be.

40 fő számolt be arról, hogy tagja (volt) a cionista mozgalomnak. Közülük ketten 1989 után, 38-an még a háború előtt. 93 válaszoló ismeri ki magát a héber írás rejtelmeiben. Örvendetes módon korántsem csak az idősek: ebben a csoportban minden korosztály megtalálható. A 195 válaszolóból mindössze 61 nem járt Izraelben. Az Izraelt megjárt 134 fő közül 41 három vagy több alkalommal is elutazott oda, ketten pedig tíz évig éltek ott. Saját bevallásuk szerint kilencen jól beszélik a modern héber nyelvet, további huszonöten pedig gyengén. (Mivel a kérdésben nem az „ivrit” meghatározás szerepelt, lehetséges, hogy néhányan a bibliai héber ismeretét is ideszámították.)

A közösségbe való beágyazódást mutatja az egyéb zsidó sajtótermékek olvasása is. Válaszolóink közül 139 fő olvas más zsidó újságot, közülük 84-en kettőt vagy többet is. Az „erősorrend” a következő:

Új Élet: 83 fő;

Erec: 61 fő;

Múlt és Jövő 41 fő+

Egység: 30 fő;

Remény: 10 fő.

Ezen kívül további tíz zsidó periodika szerepelt a listán – köztük három idegen nyelvű.

A fentiek alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Szombat olvasóinak kemény magja a zsidó közösség és a hagyomány világába mélyen beágyazódik, ugyanakkor a „külvilág” dolgaiban is rendkívül tájékozott. Háromnegyed részük diplomával rendelkezik, ami kiugróan magas arány – még a zsidó közösségen belül is. Többségük a „senior” korosztályba tartozik: az átlagéletkor – mint már említettük 61 esztendő. Ebből persze nem az következik, hogy kevesebb idős embert szeretnénk olvasóink táborában látni, pusztán az hogy, a Szombatnak nagyobb vonzerőt kellene a fiatalokra gyakorolnia, bár ifjúság érdektelensége a zsidó közösség és kultúra iránt túlmutat a Szombat gondjain.

Gadó János

 

---