Az élet értelmén elmélkednek

„Az élet értelmén elmélkednek”

Az izraeli terror áldozataival foglalkozók spirituális irányba fordulnak

 

Shimon Shiri, a jeruzsálemi Ha­dassza kórház rehabilitációs osztá­lyának pszichológusa évek óta na­ponta kapcsolatban áll a terror ál­dozataival. Jelenleg egy kutatáson dolgozik, amely a jelenség ápolókra gyakorolt hatását vizsgálja.

• Hogyan jött az ötlet, hogy az ápolókkal foglalkozz?

• Észrevettem, hogy a terroráldoza­tokról gondoskodó személyzet, a kol­légáim közül sokan poszttraumatikus jellegű tünetekre panaszkodtak. Na­gyon hasonlókra azokhoz, amiktől maguk a terroráldozatok szenvednek.

• Milyen tünetekről van szó?

• Alvászavarok, éjjeli felébredés, rémálmok, álmukban megtámadják őket, néha kifejezetten a terrorral kap­csolatos álmok, idegesség, gyors és túlzott válaszreakciók zajokra és más ingerekre, nem szállnak autóbuszra, nem mennek kávéházba, a belvárosba, vagy olyan helyekre, amiket vesz­élyesnek tartanak. Ezek a tünetek fo­kozottan megjelennek a nővéreknél, orvosoknál, szociális munkásoknál és pszichológusoknál, s mindenkinél, aki a terroráldozatokat kezeli. A szakiro­dalomban a jelenséget másodlagos traumának („secondary traumatization”) nevezik.

• Mióta tudunk ezekről a posztt­raumatikus tünetekről?

– Az utolsó évtizedekben rengete­gen kutatják a traumák hosszabb távú hatásait, annak idején a vietnami há­borúból hazatérő katonák hívták fel rá a figyelmet. Izraelben a Jom Kippur-i háború* katonáinál kezdődött a kérdés rendszeres kutatása, az izraeli szak­emberek már harminc éve megjelen­tek a témával a nemzetközi szakirodalomban. Én valami mással akartam foglalkozni. Éppen azt akartam meg­nézni, miként profitálhatnak az embe­rek a történtekből.

• Hasznukra lesz a terror?

– Úgy éreztem, hogy a poszttrauma­tikus jelenségek kutatása nagyon a – persze meglévő – negatív hatásokra fi­gyel. Ez mind igaz, valóban megjelen­nek az előbb felsorolt tünetek, a sérü­lés egy negatív dolog. De én más nézőpontból akartam megfigyelni a kérdést, a traumatikus élményt követő személyiségfejlődés szempontjából. Az utóbbi években ezzel is foglalkoz­nak, bár sokkal kevesebbet, mint a ne­gatív hatásokkal. A kutatások szerint például az AIDS-esek, a rákbetegek, a szívbetegek, vagy akik földrengések­ben vagy más traumákban megsérül­tek, a negatív poszttraumatikus tüne­tek, a szorongás mellett gyakran be­számolnak róla, hogy az életük pozitív irányba is megváltozott. Például több­re becsülik a párjukat vagy a szem­élyes kapcsolataikat, sokkal többet foglalkoznak a barátságok ápolásával. Egy részük élete alapvető viszonyait is megvizsgálja és újraértékeli, sokan megváltoztatják az értékrendszerüket, sokan nagyobb hangsúlyt fektetnek a mára, a jelenre, nem halogatnak tovább dolgokat, sokan új karrierbe kez­denek, sokan spirituális fejlődésről szólnak. Elkezdenek filozófiai műve­ket olvasni, az élet értelmén elmélked­nek, a szellemi kibontakozás foglalkoztatja őket. Ez a jelenség már a holokauszt-túlélők egy részénél is ismert volt, és háborús foglyoknál is megfi­gyelték. Ilyenkor megerősödik az én­kép. Ezeket a jelenségeket kutatom a terroráldozatok betegségeinek gyógyí­tóinál, a velük foglalkozó személyzet­nél. Sőt szélesebb körben, a Zaka ön­kénteseinél, akik igen fontos és nehéz munkát végeznek, akik a terrort, ha nem is a saját bőrükön, közvetlenül ér­zik, de igen közelről szembesülnek vele, leszakadt testrészeket emelnek fel.

• Hogyan történik a kutatás?

• Kérdőíveket kapnak a Zaka ön­kéntesei, a mentőalakulatok dolgozói, a kórházak és a rehabilitációs intéz­mények személyzete. Az elsősegé­lyosztály nővérei, orvosok, műtősök, pszichológusok, szociális munkások. Zárt kérdésekkel nullától négyig kell osztályozniuk különböző kérdéseket a személyiségfejlődésükkel kapcsolat­ban, például az énképükről, a karrieré­pítésükről, a szellemi fejődésükről, a személyes kapcsolataikról. Mellette azt vizsgálom, milyen mértékben szenvednek poszttraumatikus tüne­tektől. Már több tucat kérdőív vissza­jött, és megnéztem őket, bár pontos statisztikai elemzést még nem végez­tem, adataim még nincsenek. Első rá­nézésre a jelenség szembetűnően léte­zik, a nagyobb negatív traumatikus él­mény növeli a személyiségfejlődés pozitív hatásait. A kutatás ugyan kez­deti stádiumában van, de igen ígére­tesnek tűnik.

S. Zs.

*1973-ban a környező arab államok Jom Kippur napján támadták meg váratlanul Iz­raelt. Végül Izrael a kezdeti kudarcok után, hatalmas emberáldozatokkal aratott győzelmet.