“Az egész magyar politika megrekedt az 1945 utáni szinten”

Forrás: 168 óra

2007. december 27. / Ungváry Rudolf író-publicista Az igazi baj az, hogy e nyilas nosztalgiájú szervezetek ellen sem a parlamenti pártok nem képesek hatékonyan fellépni, sem a társadalom. Orbán Viktor Tusnádfürdőn azt a hazugságot hangoztatta: Magyarországon nincs demokrácia. Ezzel bátorítást adott a szélsőjobboldali csoportoknak. És őket a konzervatív szavazótábor nagy része sem utasítja el, mivel Prohászka Ottokár tanain nőtt föl. A fiatal jobboldaliak radikalizálódása pedig tudatlanságukkal arányos.

	Ungváry Rudolf

Ugyanakkor a baloldaltól sem futja többre, mint hogy félreverje a harangot. Tehetetlenségüknek az elkényelmesedés az oka. Az elmúlt fél évszázadban abszolút védelmet élveztek, eszményeikért nem kellett megharcolniuk, magukat mozgósítaniuk. Ennek is következménye: ma a radikálisok akadálytalanul törhetnek előre, s gyárthatják retardált politikai jelszavaikat.

Az egész magyar politika megrekedt az 1945 utáni szinten. A háború után a jobbosok nem néztek szembe saját felelősségükkel, a nyilasuralomhoz vezető szerepükkel. Megragadtak korábbi ideáljaiknál. A szocialisták közül pedig sokan azt hiszik: a szabadságjog személyes, a közösségi jogokat nem fontos védeni. Ezért történhetett meg, hogy ’89 után a baloldal a határon túli magyarság ügyét és a nemzeti kérdést teljesen átengedte a jobboldalnak. Komoly hiba volt: Orbán és a Jobbik gárdája jelenleg ezt használja ki leginkább.

E radikális csoportok célja „újrajátszani” a rendszerváltást. A jobboldal utólag is keményen meg akarja torolni a kommunizmus alatti elnyomatását. Ha a következő választást Orbánék nyernék meg, a lengyelországinál is rosszabb helyzet alakulna ki nálunk. Bár a lengyel jobboldal is masszívan antiszemita, és vallási fundamentalizmus jellemzi, a németellenesség miatt nem rekedt meg fasisztoid ideáloknál. Lengyel nácik nincsenek. Itt viszont a Fidesz demagógiája könnyen sodorhatja veszélyes irányba a leszakadó rétegeket.