Az asszony, aki rabbi le

Maya Leibovic, az első szabra nő, akit rabbivá avattak Izraelben, nem hiszi, hogy ez drámai változásokat hoz az életébe. Négy gyermeke büszke rá, és férje úgy véli, ő sem lesz tipikus rebbitzin.

A 46 éves Leibovicot 1993 júliusában a Hebrew Union College (HUC) Reform Mozgalmának jeruzsálemi tagozatán avatták rabbivá.

Már megkezdte munkáját: rabbiként látogatja a Reform Mozgalom növekvő hálózatának 40 gyülekezetét a volt Szovjetunió köztársaságaiban. A gyülekezet tagjai – mondja – nagyra becsülik azt a tényt, hogy ő izraeli.

„Arra kérnek, hogy héberül beszéljek, bár egy kicsit tudok oroszul, és angolul is beszélhetnék velük, amit könnyebb lenne lefordítani” – mondja.

Állítása szerint, külseje némileg eltér a feministák külsejétől, ami oly tipikus az amerikai női rabbiknál; és ellentétben velük, Maya nem hord kipát (kappelit). Első megjelent írása éppen a kipa halahikus aspektusáról szólt.

Leibovic judaizmus iránti érdek­lődését irodalmi tanulmányai keltették fel, amelyek végül elvezették a Midráshoz, a rabbinikus irodalom szövegmagyarázatot, prédikációkat ötvöző műfajához; ez képezi a Biblia könyveinek folyamatos szövegkommentárát.

A rabbinikus tárgyakon kívül min­den diáknak doktorálnia kell a zsidó tudományokból a HUC jeruzsálemi is­kolájában. Leibovic a zsidó gondol­kodásra specializálódott, de elismeri, érdeklődése nem volt csupán aka­démikus.

Leibovic a Tali iskolákban tart előadásokat: a családok számára kidol­gozott egy Rosh Hodesh (új hónap) tervet, melynek keretében a szülők külön tanulnak, majd gyermekeikkel együtt közös összejövetelen vesznek részt. Új bevándorlókat tanít, külön­böző intézményekben tart tan­folyamokat, többek között tanároknak, rendőröknek vezet szemináriumokat. Tavaly a Jeruzsálem mellett fekvő Mevasseret Zionban a Reform gyülekezet szellemi vezetőjeként szol­gált.

A hatéves izraeli programot, amely­ben 10 diák vesz részt, nagyon komoly­nak tekinti. Ez azzal magyarázható, ál­lapítja meg, hogy egy Izraelben működő rabbinak sokkal nagyobb ki­hívásokkal kell szembenéznie, mint például amerikai kollégájának.

,,Amikor a heti szakaszról beszélünk, a gyülekezet tagjai közül néhányon kívülről tudják a szöveget. Remélem , – folytatja – egyszer ugyan­annyi diákunk lesz, mint Cincinattiben és New Yorkban”, (a HUC kihelyezett iskolái). A HUC rabbinikus fakultásán mintegy 45 diák doktorál az USA-ban. A jeruzsálemi oktatás 1975-ben kez­dődött és 1980-ban avatták az első rab­bit.

Maya Leibovic Ramat szülei Cseh­országból vándoroltak be. „Apám sze­rint – mondja Maya – a Holocaust olyan próbatétel volt, amelyet Isten nem állt ki. Csak élete vége felé vett imakönyvet, s kezdett zsinagógába járni. Sajnálom, hogy rabbiavatásomat már nem érhette meg. Számára így lett volna teljes a kör.”

Maya férje, a 45 éves Menahem nagyon is otthonos a Reform Mozga­lomban, annak oktatási és kulturális központjának, a Beit Shmuelnek igaz­gatója Jeruzsálemben.

Mayában akkor támadt az ötlet, hogy rabbi lesz, amikor a TV-ben egy ripor­tot látott egy, az USA-ból Izraelbe kivándorolt rabbinővel.

„Fény gyulladt számomra. Milyen érdekes, gondoltam, sosem hittem volna, hogy egy nő is lehet rabbi. El­meséltem Menahemnek, akinek tetszett az ötlet, azt mondta, alkalmas vagyok rá.”

„A feleségem rabbinak született” – mondja Menahem, és nem tartja valószínűnek, hogy egy rabbi férjének lenni bármilyen különleges problémát okozhat.

A Jerusalem Postból fordította: Markó Beáta