Az 1989-1990 telén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (december-február)

BEFEJEZŐ RÉSZ

SZÉKY János

Béna tanács az ócskapiacon.

= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.

Ironikus elmélkedés az Aczél Endre le­váltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felol­vasott írása által kiváltott botrány ürü­gyén az író stílusáról, az MDF vezetőségének álláspontjáról és viselkedéséről, politikai stílusáról ez ügyben és az anti­szemitizmus mibenlétéről.

SZILÁGYI Ákos Hitler Adolf szupersztár. A totalitárius kor mozija.

= Filmvilág, 1990. 1. sz. 8—14. 1.

A hitleri-fasiszta és a sztálini-bolsevista totalitarianizmus hasonlóságainak és kü­lönbségeinek elemzése egy sorozat végig- nézése után, amely ilyen filmeket vetített tíz napon keresztül.

SZOLNOKI Erzsébet

Apor Vilmos emlékezete.

= Vigilia. 1989. 12. sz. 935—943. 1.

Apor Miklós, Győr mártír püspöke éle­tének mottója volt az, amit 1944. pünkös­di beszédében a székesegyház szószéké­ről mondott. ,,Aki a kereszténység első és legnagyobb parancsát megtagadja, és azt állítja, hogy vannak emberek, cso­portok és fajok, amelyek gyűlölete és üldözése meg van engedve, aki azt hirde­ti, hogy szabad embereket megkínozni, ha azok négerek vagy zsidók, azt bármeny­nyire dicsekedne kereszténységével, pogánynak kell tekinteni. Mindenki, aki az emberi kínzást helyesli, vagy abban részt vesz, súlyos bűnt követ el.”

TORDA Ágnes Osztoznak életművén. Ranschburg-effektus. Három tudományágban.

= Magyarország. 1990. 2. sz. 24. 1.

Az orvosi, pszichológiai és pedagógiai tudományok összefüggéseit kidolgozó, mindháromban aktívan részt vevő és teremtően működő, kiváló ideg-, és elme­orvos Ranschburg Pál, a pszichológiában híressé vált Ranschburg-effektus kidolgo­zója életének, pályájának rövid áttekinté­se. Nagy hiányt pótol, de sokkal többre lenne szükség, az életmű feltárására ér­tékelésére, a három tudományág összekapcsolásával.

VÁGÓ Imre

Szürke nővérek.

= Élet és Irodalom. 1990. 1. sz. 6. 1.

A gettó felszabadulásának évfordulója alkalmából a szerző a Szociális Testvé­rek Társaságának, elsősorban vezetőjük, Slachta Margit tevékenységével foglalko­zik, aki többedmagával harcot folytatott az 1943-as szlovákiai deportálás ügyében, valamint a hazai német megszállás ide­jén a zsidóüldözés ellen.

VAJDA Gábor A patológia legyőzése.

= Üzenet, 1990. l.sz. 74-75. 1.

Konrád György „A cinkos” című köny­vének recenziója.

VARGA László

A magyar zsidóság 1945 után.

= Hiány, 1990. 4. sz. 6-9. 1.

A „ki a zsidó” kérdése és a megítélés problémái. Bibó alapállása a zsidókérdés­ben, a zsidóságról. A zsidók szerepe a társadalomban és a politikai életben 1945 után. Cionizmus-anticionizmus. A zsidó­ság önfeladása. A zsidóság és a polgáro­sodás Magyarországon.

VARGA László Emlékezetzavaraink.

= Magyar Nemzet, 1990. febr. 12. 7. 1 Elek Juditnak a filmszemlén bemutatott Tutajosok című filmje egy elfelejtett, mert elfelejteni akart múlt századi perről és az akkori társadalmi-politikai légkörről szól. A cikk szerzője összehasonlításokat tesz a perrel kapcsolatban zajló társadalmi-politikai összeütközések, elvi viták, és antiszemita megmozdulások a mostani antiszemitizmus esetleg várható fejleményei illetve az értelmiség akkori és mostani szerepe között, amit egy Eötvös, és Kossuth Lajos emelte fel szavát az ügyben, és ez az összehasonlítás az akkori értelmiség, sőt akkori ellenzéki és hivatalos politika javára dől el. A mostani évtizedekre az elhallgatás jellemző ebben is.

VÁSÁRHELYI Miklós

Nem tudtam.

= Vigilia, 1989. 12. 890. 1.

Senki sem akar emlékezni a gyilkosokra és gyűlölik azokat, akik emlékeztetnek. Pedig a bűntudat és alázat, méltó az ember rangjához, akár régi akár mai bűnökről van szó. Felismerni és ismerni vétkeinket, de sohasem beletörődni esendőségünkbe.

ZAJCEV, Borisz

Pirkad-e a hajnal? Ford. Kiss Ilona. = Szovjet Irodalom, 1990. 1. sz. 87-90.

A teljes szám címe „ideológiai atlasz és a szovjet társadalom útkereső ideoló­giáinak különböző irányzatait teszi közéi. Ezek egyike az ún. „zsidó verzió”, amelyeknek keretében ez az írás is megjelent. A szétszóratásban szertefoszlott gondolat, porig rombolt kultúra, derékba tört hagyomány. Ez maradt csak a zsidóság eszméjéből. A Szovjetunióban i leginkább így van, véli a szerző. Ezé örvendetes, hogy 1989. febr. 12-én sor került végre a Zsidó Zenei Kamaraszínházban, a Szolom Mihoelsz Zsidó Kulturális Központ megnyitására. Ez az utolsó pillanat a kultúra maradványainak megértésére. A nagy dilemma, hogy mit várnak a zsidók a kulturális központtól mit tud nyújtani. Első és legfontosabb arról gondolkodni, hogy hogyan tovább Elsődleges teendők: a különböző szervezetek tevékenységének megszervezés összehangolása, közművelődési progra­mok indítása, a héber nyelv, a zsidó hagyomány és kultúra minden terület. Szponzorálási kérdések, pénzhiány nagyon égető problémák. „Üzleti Klub” megnyitásának eszméje merült fel.

ZEKE Gyula

Black úr a British Muzeum mögött. = Holmi. 1990. 1. sz. 60-63. 1.

A Nyilvánosság Klub „Zsidók, cigányok, előítéletek” című vitáján elhangzott előadás, amely Kosztolányinak e címen 1927-ben megjelent kedves írása ürügyén az antiszemitizmusról és a zsidókérdés­ről szóló gondolatokat fejteget. Az adónak nincsenek illúziói a jövőt illetően, de reméli, hogy a nem zsidó értelmit többsége a továbbiakban sem válik antiszemitává és sikerül csökkenteni a szem­benállást.

A zsidóság a magyar történelembe Tudományos konferencia a tolerancia lényegéről.

= Magyar Nemzet. 1990. febr. 12. 7. 1 A Széchenyi István Szakkollégium rendezte meg a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen „A zsidóság a magyar történelemben” című konferenciát, amelyen igen sok fiatal vett részt. Erről ad rövid összefoglalót a cikk. A konferencián a Magyar Történész Hallgatók Egyesülete egy 13 kérdésből álló kérdőívet osztott ki. Az erre adott válaszok felérhetnek egy újabb tudományos igényű konferencia anyagával.

Készítette: dr. Horváth Beáta