ASZTALI ÁLDÁS

Szeresd feleségedet, mint önmagadat: de jobban tiszteld, mint önmagadat”

A hagyományos zsidó tanítás szerint: asszony nélkül nincs Isten áldása, ugyanis ő tanítja a gyerekeket, ő viszi őket az iskolába, a hazaérkezőknek ő mond “Isten hozott”-at, ő a ház vidámsága, tisztasága – ezen nyugszik Isten áldása.

Hitveseik sokirányú gondoskodását a zsidó férfiak régóta méltányolták és ezt többféleképpen kifejezésre juttatták. Az egyik módja ennek az volt, hogy díszes imakönyveket ajándékozott a férj feleségének.

A Helikon Kiadó jóvoltából “Asztali áldás” címmel egy ilyen szép ajándék hasonmás kiadását veheti kézbe a téma iránt érdeklődő.

A közép-európai zsidóság egykori gazdag művészetteremtő tradíciójának és alkotókedvének szép példája a tizennyolcadik század közepén keletkezett kecses kis pergamenkönyvecske, melyet egy tehetős vőlegény szánt ajándékul menyasszonyának, s amely ma a budapesti Zsidó Múzeum féltve őrzött kincsei közé tartozik.

Mivel a zsidó vallásgyakorlat szerint csak a férfiakat illeti a komolyabb Szentírás- és Talmud-tanulmányozás, az izraelita nők számára szinte az egyetlen állandóan használt könyv az imakönyv lett. Ennek magyarázata az asszonyok sokoldalú elfoglaltságában keresendő.

A zsidó nők által használt imakönyv a hagyományos zsidó családi élet legfontosabb tudnivalóit ismerteti. Az étkezéseket követően, még az asztalnál elmondott áldáson kívül olyan szövegeket tartalmaz, amelyek a nő mindennapi vallásos életében fontosak, mint például a tészta elkülönítésekor mondott áldás (micvat hállá), vagy a rituális fürdő (micvat niddá) szertartásakor mondott ima, vagy a péntek esti gyertyagyújtás (micvat hádláká) alkalmával mondott imádság. Megtalálható a könyvben az esti ima éppúgy, mint a kézmosáskor elmondandók szövege is.

Korabeli gazdag családok tagjai időnként, különleges alkalmakra gyönyörű díszítésekkel ellátott kéziratokat rendeltek becses ajándék gyanánt. Jelen esetben az illusztrátor-írnok Mesullám Zimel, korának legismertebb művészei közé tartozott. Máig ismeretes tizennégy kézirata közül talán az egyik legszebb munkája a most újra közreadott, amely két egész oldalas színes gouache képen kívül nyolc téglalap alakú festett táblát és két kezdőszó-mező díszítését tartalmazza.

Ez az igényes és szép kiadvány, amely a héber kéziratillusztrálás tizennyolcadik századi virágzásának jeles tanúja, egyúttal a kivitelező békéscsabai Kner Nyomdának is köszönhető.

A jobb megértést szolgálja a hasonmáshoz készült rövid magyar és angol nyelvű kísérő füzet, amely Iris Fishof, a jeruzsálemi Israel Museum tudományos munkatársának munkája.