“Arculatunkat javítani kell” – Olti Ferenc, a hitközség oktatási alelnöke

„Arculatunkat javítani kell”Olti Ferenc, a hitközség oktatási alelnöke

• Mi késztette arra. hogy az inkább ellenséges, mint támogató hangokat kiváltó auditálási javaslatát megtegye?

• Az a véleményem, hogy a hitköz­ség imázsát bel- és külföldön egya­ránt javítani kellene. A pénzügyi átlát­hatóság ennek csupán egyik, de fon­tos része. Amióta az European Council of Jewish Communities közgyűlé­se vezetőségi taggá választott, gyak­ran találkozom a nemzetközi zsidó közélet meghatározó személyiségei­vel. Számos ízben tapasztaltam, hogy reputációnk – ez mind szervezeteink­re, mind személyekre vonatkozóan igaz – külföldön nem a legjobb. Ha megkérdem, mi is a kifogásuk, ilyen válaszokat kapok: a magyar zsidók képviselete nem színvonalas, hiány­zik az európai attitűd, a gazdálko­dás nem átlátható. Ezzel a hangulat­tal néha belföldön is találkozom. Jól illusztrálja ezt a közgyűlésen is elmondott példa: az AP hírügynök­ség ismertette a német kényszer­munka-kárpótlás ügyében született megállapodást. Számos ország zsidó­sága egy alapítványon keresztül köz­vetlenül és meghatározott összegben kapja meg a kényszermunkáért fize­tendő kártérítést, melyet gyakorlati­lag öntevékenyen oszthat el az alapít­vány szabályai szerint. Az ötezer fős cseh zsidóság 400 millió márkát ka­pott. Ugyanezzel a technikával mi, magyarok becslésem szerint leg­alább 80 milliárd (nem tévedés, mil­liárd és nem millió) forintnyi pénzhez juthattunk volna. Nyilván a magyar zsidók is meg fogják kapni a kártérí­tést, ám ennek elosztását nem bíz­zák egy közvetlen alapítványra, to­vább kell érte harcolnunk, az ügyme­net nehézkesebb lesz. E rossz meg­ítélésen a gazdasági átláthatóság ja­víthatna, a pejoratív megjegyzések jó részének így elejét lehetne venni.

• Nem tántorította el, hogy nem sok támogatóra lelt a javaslata?

– Nem is számítottam arra, hogy el­fogadják. Az volt a célom, hogy a gondolattal megbarátkozzanak a kül­döttek. A hitközségi gazdálkodás ma már nagyüzem, miközben a szerveze­ti rendszer a régi, korszerűtlen. Óriá­si eredménynek érzem, hogy csütör­töki fellépésem után, ahol még a Számvizsgáló Bizottság semmi javíta­nivalót nem tárt fel, vasárnap ugyan­ennek a bizottságnak az elnöke már maga tett javaslatot a változtatások­ra. Ilyesmi tíz éve, mióta én éves be­számolókat kapok, nem fordult elő. Azt viszont nem értem, miért okozott a javaslat sértődést – hiszen az átlát­ható gazdálkodás leginkább az appa­rátus érdeke. Fel sem tételeztem, és ma sem teszem, hogy bárkinek takargatnivalója volna.

• A Számvizsgáló Bizottságot nem tartja alkalmasnak a gazdálkodás át­tekintésére?

• A közgyűlés alatt megkérdeztem az egyik tagot, aki a bizottságban az ortodoxiát képviseli: kiderült e számá­ra az általuk felülvizsgált anyagból – amit a közgyűlésnek elfogadásra aján­lottak -, hogy ők az idén több mint 30 millióval kevesebbet kapnak a járadékokból, mint a múlt évben? A válasz nemleges volt Tartok tőle, és az emlí­tett eset számomra ezt mutatja, hogy a bizottság nem tud a dolgok mélyére ásni – nem azért, mert nem akar, vagy mert nem engedik, hanem azért, mert jó szándékú önkéntesek csoportja er­re képtelen. Hogy innentől kezdve ki milyen szintig bízik a jelentésben az egyéni mérlegelés kérdése, de min­denképpen szükségünk lenne na­gyobb biztonságra. Azt is fölöttébb furcsának tartom – és a pénzügyi világ­ban ez jelzésértékű szokott lenni -, hogy a bizottság jóváhagyó nyilatkoza­tát nem az elnök, Sessler György írta alá, hanem helyettese, aki vidéki lé­vén nyilván jóval kevesebb lehetőség­gel rendelkezik arra, hogy a napi ügy­menetbe betekintsen. Ez az egyetlen olyan dokumentum, amit a Számvizs­gáló Bizottság az év során hivatalosan ellenjegyez. Ha sem a BZSH, sem a Mazsihisz esetében nem találtak idő­pontot arra, hogy ezt a bizottság veze­tője tegye meg ezt én – lehet, hogy rosszul, de – áttételesen javaslatom támogatásaként fogom fel.

(jég)