Arafat szavai az intifáda spontán kitörése előtt

Arafat szavai az intifáda „spontán” kitörése előtt

2000. június 25-én Nabluszban, Arafat világosan erőszakkal fenyegette meg Izraelt. Beszédében a raisz a következőket mondta: „Innen, Nabluszból mondjuk a mártí­roknak, a hősies bebörtönzötteknek, a deportáltaknak és a menekülteknek, akár­hol is vannak, hogy az elkötelezettség ugyanaz, mint volt, az eskü is ugyanaz és Al­lah segítségével a palesztin gyerekek ki fogják bontani a palesztin zászlót Jeruzsá­lem falain, tornyain, mecsetein és templomain. Ők messziről látják ezt, mi közelről látjuk. Életünket és lelkünket adjuk Palesztináért. Százhárom éve annak, hogy Bá­zelban összeült a cionista kongresszus. Azt mondták, hogy ennek az országnak nincs népe, és hogy egy olyan népnek akarják, amelynek nincs országa. De mi itt vagyunk, és senki sem fenyegethet bennünket… Harcolni fogunk földünkért… és bárki aki elfelejti, emlékeznie kell a Karame-i harcokra (egy izraeli katonai ak­ció, mely jordániai PFSZ-emberek ellen irányult, és a palesztin történelemben az iz­raeli hadsereg fölötti első arab győzelemként értékelik), a bejrúti hadműveletre és az intifáda hét évére. Készek vagyunk, hogy tiszta lapot kezdjünk, hogy újra­kezdjük. A következő hetek nagyon fontosak és döntőek lesznek, a végén kikiált­juk a palesztin államot Palesztina a miénk a miénk, a miénk. “