Apró lépések a béke felé

A Globes üzleti magazin idén is megtartotta a „Jerusalem Business Conference” című, tavaly ősszel már nagy sikerrel debütált rendezvényét. Az esemény szervezésében részt vett még Jeruzsálem önkormányzata, a jeruzsálemi Fejlesztési Bizottság illetve az izraeli Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Az idei konferencia fő témája a „béke gazdasága” volt, azaz Izrael gazdasági és üzleti élete a régió politikai változásainak tükrében. A békekötés után az ország ugyanis a híd szerepét töltheti be a térség országai, valamint a fejlett gazdasággal rendelkező amerikai és európai országok között.

A széles nemzetközi érdeklődést az magyarázza, hogy Izraelen keresztül most már elérhetők az arab piacok, hiszen az izraeliek ismerik a régiót, a mentalitást, tudják, hogyan lehet a térségben üzletet kötni. Épp ezért különös, hogy Magyarországról viszonylag kevesen utaztak ki, mindössze két cég képviseltette magát, valamint Széles Gábor, a Videoton elnöke, aki egyébként a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökeként találkozott a helybéli gyáriparosok szervezetével is. A konferenciáról Barta Ágnes, a Figyelő című gazdasági hetilap helyszínre küldött tudósítója tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta, a békekötés utáni közhangulatra leginkább az öröm jellemző, bár némi félelem vegyül hozzá, hiszen sok dolog tisztázatlan még. A béke valódi megvalósulása azonban nem politikai, hanem gazdasági kérdés, hiszen a palesztin területeken a helyzet akkor stabilizálódik, ha az életszínvonal megfelelő mértékben növekszik. Jelenleg ugyanis az átlagjövedelmek körülbelül az izraeliek tizedét érik el.

A kétnapos konferencián a résztvevők szekciókban dolgoztak, más és más témákról tárgyaltak. Az előadások közül három keltett különösen nagy figyelmet. Simon Peresz az életszínvonal és a béke összefüggéseiről beszélt. Felszólalt André Azoulay, aki zsidó létére a marokkói király, II. Hasszán gazdasági tanács-adója, valamint Hisham Awartani palesztin professzor az A-Najah egyetem tanára. Az előadásokból ismételten kiderült, hogy a palesztin területeken fejletlen az ipar, a mezőgazdaság, nincsen közigazgatás, rendőrség már ezek megszervezése is üzlet lehet -, így minden segítségre nyitottak, mindenre szükségük van, az élelmiszerektől a textiltermékekig.

Izraelnek komoly érdeke fűződik palesztin területek fejlődésének segítéséhez, és hogy egyfajta gazdasági együttműködést alakítson ki, szabadkereskedelmi megállapodás megkötését szorgalmazta. Ugyanakkor hangsúlyozták, szívesen adnak tanácsokat, segítenek projecteket kialakítani, közreműködnek az ipar és mezőgazdaság feltámasztásában, ám semmit nem kívánnak a palesztinokra erőltetni.

A tárgyalásokon soha nem látott számban vettek részt marokkói, jordán és egyiptomi üzletemberek. Az izraeliek nem félnek attól, hogy az arab országok is megpróbálnak befolyást nyerni. Egyrészt mert a nemzetközi piacokon már eddig is hozzászoktak a konkurenciához, másrészt mert úgy vélik, mindegy, hogy milyen pénzből, de fejleszteni kell. Mindehhez csatlakoznak az országban már gyökeret eresztett multinacionális cégek is. Legfontosabbnak az infrastruktúra mielőbbi létrehozását, lakások építését tekintik, Perez még azt is el tudja képzelni, hogy vasútvonalat létesítenének egészen Bagdadig.

E célok jegyében a pénzintézetek már elkezdték a megfelelő finanszírozási technikák kidolgozását, a Bank Leumi például már aláírt egy szerződést egy marokkói pénzintézettel. Mindezt kiegészíti az az amerikai segély, amelyet a palesztin területek oktatási, egészségügyi és infrastrukturális fejlesztésre kaptak, és remélhetőleg erre fordítanak majd.

Az arab üzletemberek nagyszámú megjelenése történelmi pillanat volt, ugyanakkor nem lenne szabad illúziókat kergetni. Az autonómia stabilizálódására még legalább öt évet várni kell. A közeledés, a fejlődés, azaz a valódi béke, tehát csak igen kicsi lépésekben valósul majd meg.

Szegő Krisztina