Antiszemita szervezkedést tart megfigyelés alatt a budapesti rendőrkapitányság
Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport a közeljövőben jelenteti meg az ismert történész, Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium című könyvét (Hungária Judaica, 2. kötet). A vaskos mű elsőként ad kimerítő’ tájékoztatást a magyarországi levéltárak zsidó vonatkozású állagairól, a kiadott levéltári jegyzékek, katalógusok, stb. alapján. Egy levéltári fondjegyzék, persze nem regény, nem mindenki számára jelenthet szórakoztató olvasmányt. De hogy mégis némi előzetes érdeklődést ébresszünk a jelentősnek ígérkező tudományos mű iránt, egy kis szemelvényt közlünk belőle, a levéltári katalógusok egy jellegzetes példányát: kivonatot antiszemita mozgolódásokkal foglalkozó rendőri jelentésekből. Az eredeti levéltári iratok nem napjainkból valók! Haraszti könyve ebben a részletében mintegy 110 évvel ezelőtti szövegeket mutat be Budapest Főváros Levéltárának anyagából; mellesleg, Kubinszky Judit korábbi levéltári ismertetője nyomán. A kivonatok olvasója bizonyára tudni fogja, hogy Tiszaeszlár korában vagyunk. Az első dátum esetében közvetlenül éppen egy héttel a felmentő ítélet után. A rendőri jelentésekből nem derül ki, de egyéb forrásokból tudjuk, hogy több helyütt zavargásokra is sor került. A több jelentésben is említett Istóczy Győző országgyűlési képviselő’az év októberében megalakult Országos Antiszemita Párt egyik vezetője. írói munkássága során Josephus Flavius művét fordította magyarra. 1884-ben képviselőválasztásokra készült az ország, az események a választási előkészületekkel függnek össze. Történeti szempontból figyelmet érdemel a szocialista munkások és az „általános keresztények” szerepe az antiszemita szervezkedésben. A rendőri jelentések kivonataihoz most elég csupán azt hozzáfűzni, hogy a Monarchia rendőrsége tudta a dolgát; tudta a budapesti rendőrfőkapitány is.
K. G.
*
1883. augusztus 10. A +++ jelű titkosügyek német nyelvű jelentése szerint az antiszemita zavargások alatt elfogott Paul Zeiler valószínűleg Bécsből kiutasított szociálforradalmár.
1883. augusztus 10. A budapesti rendőrfőkapitányság a KKPDW (Kaiserlich-königliche Polizei-Direction in
Wien, Cs. Kir. Rendőrkapitányság, Becs) részére küldött német nyelvű átiratában közli az ügynök értesüléseit.
- augusztus 11. A KKPDW a budapesti rendőrfőkapitánynak küldött német nyelvű átiratában a budapesti antiszemita zavargások résztvevőiről ad tájékoztatást.
- augusztus 19. Somogyi Ferenc rendőrtanácsos jelentése szerint a KKPDW átiratában kezelt személyek közül csak Bürgermeister József cipész és Kratz Krnác Pál péksegéd van a letartóztatottak között.
- augusztus 24. A budapesti rendőrfőkapitány Somogyi Ferenc rendőrtanácsosnak küldött utasításában újabb részletes jelentést kér.
- augusztus 24. Somogyi Ferenc rendőrtanácsos újabb részletes jelentése az antiszemita zavargások alatt letartóztatottak névsorával.
1883. augusztus 30. A KKPDW a budapesti rendőrfőkapitányságnak küldött német nyelvű átiratában közli, hogy az antiszemita zavargásokban részt vevő Zeiler valószínűleg azonos Zeidler Pál munkással.
1883. szeptember 19. A budapesti rendőrfőkapitány a belügyminiszternek jelenti a Somogyi Ferenc rendőrtanácsostól nyert értesüléseit.
- december 11. A budapesti rendőrfőkapitány a belügyminiszterhez küldött jelentésében közli, hogy november 25-én a VII.-IX. ker. rendőrkapitánya telefonon jelentette: a Lech-féle korcsmában antiszemita gyűlés lesz. A rendőrkapitány utasítása szerint a helyszínre ment, hogy a gyűlést miután az bejelentve nem volt feloszlassa. Jelentéséből kiderült, a gyűlés magán jellegű volt, így azt nem oszlatta fel. Ezért nem készült hivatalos jelentés sem.
- január 26. Tisza Kálmán belügyminiszter Thaisz Elek budapesti rendőrfőkapitányhoz küldött átiratában jelentést kér a január 20-án a Lech-féle vendéglőben engedély nélkül megtartott antiszemita gyűlés rendezőinek megbüntetéséről.
- január 28. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint 27-én az antiszemiták a Népszínház utcában gyűlést tartottak. A Százas bizottság megalakítása végett február 2-án Kaiser Mihály Teleki téri vendéglőjében tartanak majd értekezletet. A Függetlenség című lapban Csatár Zsigmond szerkesztette a józsefvárosi antiszemita polgárokhoz szóló felhívást.
- január 29. A budapesti rendőrfőkapitány a belügyminiszterhez küldött átiratában megismétli a titkosügynök jelentését.
1884. február 3. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint 2-án este a Kaiser-féle vendéglőben gyűlést tartottak az antiszemiták. Csatár Zsigmondot betegsége miatt Pertay Ferenc helyettesítette, aki egyben Verhovay Gyulát is képviselte.
Az antiszemiták további tanácskozásokra készülnek.
1884. február 6. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint az antiszemiták február 3-án megtartott értekezletén újabb gyűlések összehívásáról döntöttek. A gyűlésekre minden antiszemita névre szóló meghívót kap.
1884. február 7. A budapesti rendőrfőkapitány Urs Nándorhoz, a VII.-IX. kér. rendőrkapitányhoz küldött értesítésében ismerteti a titkosügynök jelentését, majd utasítja, hogy a február 10-i antiszemita gyűlésre küldjön ki egy rendőrfogalmazót, aki majd listát készít a gyűlés résztvevőiről.
1884. február 17. A 000 jelű titkosügynök jelenti, hogy 10-én, vasárnap a Teleki téri Kaiser Mihály-féle vendéglobén ülést tartottak az antiszemiták. Elnököt és 15 tagú bizottmányt választottak. Úgy döntöttek, hogy a bizottmány minden héten ülést tart a további feladatok megbeszélése végett.
1884.február 20. Urs Nándor VIII.-IX. ker. rendőrkapitány a 93/94 eln. res. sz. alatt kiadott utasításra jelenti, hogy a Teleki téren a Kaiser Mihály-féle vendéglőben hatósági engedély nélkül megtartott antiszemita pártgyűlésen két országgyűlési képviselő is részt vett: Istóczy Győző és Vadriai (Andor). Miután a résztvevők ellen kihágás címén eljárást kell indítani, kéri, hogy a két képviselő mentelmi jogát függesszék fel.
1984. február 23. A belügyminiszter átirata Thaisz Elek rendőrkapitánynak, melyben kéri, hogy a február 21-én lezajlott antiszemita gyűlés rendezői ellen folytatott eljárás eredményéről tegyen jelentést.
1884. március 8. Tisza Kálmán belügyminiszter Thaisz Elek budapesti rendőrkapitányhoz küldött átiratában felhívja a figyelmet arra, hogy a be nem jelentett gyűléseknél nem a résztvevőket, hanem csak a gyűlés rendezőit lehet elmarasztalni. Ezért Istóczy Győző és Vadnay Andor országgyűlési képviselők, akik egy ilyen gyűlésen csak megjelentek, nem vonhatók felelősségre.
1884. április 1. A 000 jelű titkosügynök jelentése a Vin., Teleki téren, Kaiser Mihály vendéglőjében sorra kerülő antiszemita értekezletről, Csatár Zsigmond, Lipárdy István és Zátopek Antal nyilatkozatairól.
1884. április 13. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint a józsefvárosi (VIII. ker.) antiszemiták Százas bizottságából alakult bizottmány Imre Ferenc lakásán úgy határozott, hogy gr. Károlyi Istvánt, a Nemzeti Kaszinó elnökét levélben kérik fel az antiszemita képviselőjelöltség elfogadására. Ha ezt visszautasítaná, kérik, hogy kerületében támogasson egy antiszemita jelöltet.
1884. április 22. A 000 jelű titkosügynök jelentése szerint a VIII. kerületben „általános keresztények” név alatt új antiszemita csoport jött létre, amely működését az egész Monarchia területére ki akarja terjeszteni. Imre Ferenc a mozgalom élgárdájához tartozik.
- szeptember 20. A budapesti rendőrfőkapitányság német nyelvű átirata a cs. k. 5/11. sz. tábori zászlóalj parancsnokához.
Felülvizsgálat céljából csatoltan megküldik az izr. templom előtt talált golyót, valamint 3 db dinamitpatront.
- szeptember 21. A Lipót főhercegről elnevezett cs. k. H/5. sz. tábori zászlóalj parancsnoka a 720/84. Eln. res. számra hivatkozva megküldi a szakvéleményt az izr. templom előtt talált vasgolyóról és üvegcséről.
- szeptember 16. A KKPDW a budapesti rendőrfőkapitánynak küldött német nyelvű táviratában Schneider Ernáról, az Antiszemita Egylet elnökéről közöl adatokat.
- augusztus 28. A budapesti rendőrfőkapitány német nyelvű átirata a KKPDW részére arról, hogy bizalmas értesítés szerint Bécsből Budapestre érkezik egy Vuskó János nevű asztalos, akit antiszemita izgatás miatt évekkel ezelőtt kiutasítottak Kaposvárról. Mosta szocialista érzelmű Schneider Ernőnél készül megszállni.
- augusztus 28. A budapesti rendőrfőkapitány Kaposvár város rendőrfőkapitányához intézett átiratában közli a Vuskó Jánosra vonatkozó értesülést, egyúttal felvilágosítást kér kaposvári tevékenységéről és esetleges munkásmozgalmi kapcsolatairól.
- augusztus 31. Kaposvár város rendőrkapitányának átirata a budapesti rendőrkapitánysághoz közli, hogy Vuskó János asztalossegédet az 1883. augusztus 20-án kitört zsidóellenes megmozduláson való lázításért kitoloncoltatta. Szocialista munkásokkal nem volt kapcsolata a városban.
Címkék:1993-01