Amikor a flódni fityiszt mutat

Forrás: Népszabadság

2007. december 15. / Nagy Ákos a Kidma Zsidó Diákszervezet elnöke, újságíró Idén már másodjára fordul elő, hogy a Mazsihisz nem várt helyről kap pofont. Először dr. Feldmájer Péter nem túl sikerült március 15-i felhívása kapcsán emelték fel szavukat zsidó civilek. Most pedig az államfőnek címzett nyílt levél miatt kapott látványos fricskát a magyar zsidóság képviseletét ellátni kívánó szervezet. Mindkét esetben zsidó identitású civilek konfrontálódtak a hivatalos establishmenttel.

Senki sem gondolta volna, hogy egy tál flódninak ilyen szimbolikus jelentősége lesz, még akkor sem, ha azt Sólyom László kapja. Miután a Mazsihisz, arra hivatkozva, hogy az elnök nem írta alá a gyűlöletbeszéd korlátozásáról szóló törvényt, lemondta a részvételét a történelmi egyházakkal közös elnöki vacsoráról. Látványos és félreérthetetlen politikai gesztus volt ez, ami meghökkenést és felháborodást keltett sokakban. Zsidó civilek egy csoportja frappáns akciót indított. Egy tál tradicionális zsidó süteménnyel, flódnival kopogtattak be a Sándor-palotába. Akciójuk jelentése egyértelmű volt: pozitív gesztust tenni a köztársasági elnök felé, ezzel is kifejezve, hogy a zsidóság cseppet sem egységes, a Mazsihisz politikája pedig nem tükrözi a zsidó közösség egészének a véleményét.

Az akció vitathatatlanul egy független civil kezdeményezés eredménye, ami mögött kizárólag magánszemélyek állnak. Nekik egy tál flódnival sikerült az, ami évtizedek alatt egyik zsidó szervezetnek sem: zsidó oldalról megingatták a Mazsihisz véleménymonopóliumát. Méghozzá egy olyan kérdés partvizén, ami régóta vesszőparipája a hivatalos zsidó vezetőknek.

Ez a néhány szelet flódni sok mindenre rámutat. Például arra, hogy – minden szomorú történelmi előzmény ellenére – a zsidó közösségen belül is él a hit a magyar alkotmányosságban. Nem nagyon hiszem, hogy van olyan zsidó ember e hazában, aki örülne, ha becsmérlik, de az azért minden zsigeri félelem ellenére is megmosolyogtató, ha Sólyom Lászlót a nácik szekértolójának akarják beállítani. A gyűlöletbeszédről szóló törvény kapcsán a köztársasági elnök ugyanis csak azt tette, amire az alkotmány lehetőséget biztosít számára: normakontrollt kért egy olyan fontos törvény esetében, ami alapvető emberi jogokat érint. Felháborodni ezen meglehetősen teátrális dolog. Főleg úgy, hogy Sólyom László még mint alkotmánybíró állást foglalt e kérdésben, amihez azóta is konzekvensen tartja magát. Ettől természetesen még lehet nem egyetérteni az elnök úr által képviselt elvekkel, de emiatt épp most lemondani egy közös ünnepi vacsorát – minimum hiba.

A vacsorameghívás visszautasítása többet jelent, mint tiltakozást egy napi politikai ügy kapcsán. Az ilyen fajsúlyos reakció akkor volna releváns, ha mondjuk, az elnök ismét törvényerőre kívánná emelni a numerus clausust, de ez nagyon-nagyon távol áll tőle. A Mazsihisz vezetői azonban különös érzékkel kiáltanak farkast. Ami már csak azért is káros dolog, mert ha ne adj’ isten, egyszer tényleg jönnek az ordasok, már senki sem fog nekik hinni. Lássuk be, Magyar Gárda ide, Tomcat oda, stabil, nyugati típusú demokráciában élünk, ahol az alkotmány első számú őre a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke. Ha a Mazsihisz vezetői nem kívánnak vele egy asztalhoz ülni, az a fennálló jogállammal szembeni bizalmatlanságot jelenti. Márpedig ez a neológ közösség vezetői részéről felettébb furcsa. Az a vallási szövetség, mely elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a magyar zsidóság a nemzet elidegeníthetetlen részéve vált, most azzal tüntet, hogy nem ül egy asztalhoz a köztársaság első emberével. Békeidőben… Nos, ehhez képest egy tál flódni igazán semmiségnek tűnik. Pedig jelzésértékű! Kifejezi, hogy a primer hatalmi játszmákon túl igenis van élet a zsidó közösségen belül.

Vannak közösségek, amelyek képesek arra, hogy artikulálják a véleményüket, ami nem biztos, hogy egybevág a Mazsihisz által képviselt értékekkel. Ettől persze még nem fog megroppanni ez a történelmi felekezet, de hosszú ideje először reális esély van rá, hogy végre megtörjön képviseleti monopóliuma. Ma még csak egy maréknyi jó szándékú civil kopogtat flódnival a Sándor-palota kapuján. De ha a Mazsihisz rendszert csinál abból, hogy nem áll szóba a Köztársaság elnökével, akkor könnyen előfordulhat, hogy az elnök majd más zsidó szerveződéseket hív az asztalához. Na, akkor jön majd az igazi cirkusz!