Amíg egy zsírfasiszta a helyettesem, addig minden rendben van

2007. június 25. Nohát, csak kirúgták a fasiszta gúnyába bújogató budakeszi tanárt, derék dolog ez, a Népszava nem dolgozott hiába. Előzményként: volt neki egy igazgatója, aki körömszakadtáig védte. Ugyan már náci gúnya, hát mi itt a baj? Micsináljunk vele, ha ő ilyen bazi nagy hagyományőrző? És az igazgató napokig őrizte és védte helyettese hagyományát. Egészen addig, amíg csütörtökön meg nem érkezett az egyházmegyei vizsgálóbizottság.

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy náci ruhás barátunk a katolikus gimnáziumi igazgató-helyettese. Volt, de csak a bizottság jöveteléig. Abban a pillanatban főnöke rádöbbent: ha nem rúgja ki hagyományőrző jobbkezét, a bizottság még meg találja kérdezni, tessék mondani, miféle szellemiségű a Prohászka gimi. Ha pedig “furcsa” szellemiségű, mit keres itt ön. De nézzük csak hogyan történt: puff, kirúgtam, fasiszta! Ezt kiáltotta az igazgató asszony és eltépte Kosaras Péter Ákos történelem tanár úr – feleslegesen pátyolt – köldökzsinórját. Pedig előtte de mennyire óvta őt. Hogy hát ezzel semmi baj sincs. Gyönyörű hagyományőrzés az egész, menjen a fenébe mindenki, aki mást gondol.

Oszt nyakába ültették a bizottságot, oszt hamarost megváltozott a véleménye. Oszt rögtön leváltotta a helyettesét… Mondják, a szélfútta vélemény a legszebb jellemrajz. Ezt nevezem én bátorságnak. Amíg egy zsírfasiszta – pontosabban annak látszó SS-fan – a helyettesem, addig az égvilágon minden rendben van. Keresztényileg, szeretetileg, megbocsátásilag. Csak a nácizó ballibek támadnak. Amikor viszont megérkeznek az atyák, akik már az első nap verbálisan orrba vágnak, hogy az egyház gyalázatára miért tűröm vonatkozó helyettesem országlását? Hát akkor bátran hanyatt verem magam, és kikerekedett szemmel váltom le azt, akinek botrányos pózolásairól amúgy réges régen oly sokat tudok.

Csak eddig nem zavart. És azt sem értem, hogy az atyákat miért zavarja. Nekem nem ezt ígérték. Hogyisne! Hát mi a fenének öltöztettem kormányellenes tüntetőknek a ballagó diákokat? Sálba, sapkába, csuklyába. Rájuk adtam a fideszes pólót, a halálfejes sipkát, a miegymást. Hát, mit tegyek még, hogy tessék az egyházmegyének…? Erre lecikiznek. Megpróbálhatnák persze kirúgott helyettesemre kenni az egészet, de arról már lekéstem. Én mégsem vihetem el a balhét, én annál többre vagyok hivatott, én lényegében szent vagyok. Jó, az a kicsi fasizmus belefér, majd elmesélem, hogy Jézust a zsidók ölték meg stb. Lesz úgyis szabad történelem óra. Mert Ákost nemcsak az SS-ruhája miatt kellett megvédeni – az természetes -, hanem az újságbéli zsidózásaiért is, meg a Pannon Rádióért – de hát végül is erre van a Prohászka. Hogy Kosaras úr miképpen végzi be különös munkáját Budakeszin. Gyáva alakként, aki túrára, stb.-re fogja az egész borzalmat. Pedig most már nyugodtan bevallhatná vonzalmait. Emblémaként végzi tehát. Amíg ugyanis a Fidesz az SS-egyenruhában feszítő önkormányzati képviselőjét, Gyenge Zsoltot, ígérete ellenére sem rúgta ki a pártból, a katolikusok a maguk térfelén Kosarassal megtették. Ennyivel különb az egyház a Fidesznél. Sosem gondoltam volna.

Veress Jenő

(Forrás: Népszava)