Adatok a hitéletről

Az alábbi táblázatban a budapesti neológ templomok életéről találnak néhány 1994-es számadatot olvasóink. Az adatok tájékoztató jelle­gűek, nem pontos számbavételen, hanem az egyes templomkörzetek rabbijainak vagy elnökeinek becslésein alapulnak. Ha azonban kisebb pontatlanságok elő is fordulnak (pl. az egyik templomban nem 5, hanem valójában 10 gyerek jár talmud-tórára) a számok információs értékükből mit sem vesztenek, mivel az arányokat tökéletesen ér­zékeltetik: a rendszeres hitélet és a gyerekek rendszeres zsidó nevel­tetése iránti igen csekély igényt illetve az ünnepi-alkalmi rendezvények iránti, nagyságrendekkel nagyobb érdeklődést.

A TÁBLÁZATBAN két fontos adat nem szerepel: a körül­metélés (brit milá) – amellyel a fiúgyermeket fölveszik a közösségbe – valamint a temetés. Ezeket ugyanis nem a templomkörzetekben intézik, hanem központilag. 1994-ben tizenöt körül­metélés volt Budapesten¹⁸ (a néhány évvel korábbi mintegy hatvannal szem­ben), a temetések száma pedig 504¹⁹ volt.

Ha a táblázatra tekintünk, az egyes körzetek adatainak különbsége könnyen észrevehető. Ezek számos okra vezethetők vissza. Egyik a hely fon­tossága a zsidó köztudatban. A Dohány utcai templom, amely a budapesti zsidóság szimbóluma (erre méretei is alkalmassá teszik), még a kívülállók számára is ismert, így nyilván inkább vonzza azokat az embereket, akik éven­te egyszer-kétszer, a nagy ünnepeken mennek el templomba, mint egy kicsiny és kevéssé ismert imaház. A Dohány utcai templomba (illetve a nagy ün­nepek kivételével az ehhez csatlakozó Hősök Templomába) jön imádkozni a legtöbb Budapesten időző turista is, aki a zsidó vallás törvényeit tartja. Ellen­példa lehet az újpesti körzet, amelyik sokáig csak afféle „átjáróház” volt az ott dolgozó rabbik számára, így egészen a közelmúltig senki nem tett komoly erőfeszítést, hogy a még Újpesten élő mintegy 1200²⁰ zsidót a templomba vonzza. Külön eset a Rabbiképző In­tézet, amelynek temploma köré nem szerveződik templomkörzet, de a néhai Scheiber Sándor professzor által népszerűvé tett péntek esti kidusok ma is a zsidó társadalmi élet egyik köz­pontját jelentik. Ez is magyarázhatja, hogy péntek este az összes templom közül ez az egyik leglátogatottabb. Ugyanakkor természetesen sok múlik a rabbi személyén is. Egy nyolcvanadik életévét már betöltött, gyakran beteges­kedő rabbi (Óbudai körzet) már nem tud olyan közösségszervező munkát kifej­teni, mint egy fiatalabb kollégája.

Ha a hagyomány lánca megszakadt, azt nagyon nehéz újra fonni, még ha a jó szándék esetleg meg is van: bizonyára többen járnának templomba, ha nem szégyellnék, vagy nem len­nének zavarban amiatt, hogy az imák­hoz, az egész szertartáshoz semmit sem értenek – mondta Lazarovits Ernő, a Thököly úti körzet elnöke.

Külön kell szólni a talmud-tóra ok­tatásról. Több megkérdezett rabbi is jelezte, hogy mióta a zsidó iskolák működnek, a talmud-tórák látoga­tottsága erősen lecsökkent, hiszen az iskolákba járó gyerekek, akik (iskolától függően) hetente több órányi ilyen képzésben részesülnek, nem szorulnak rá az ennél jóval kevésbé intenzív talmud-tórára. Ezzel együtt minden bizon­nyal ezres nagyságrendű azoknak a zsidó (származású) gyerekeknek szá­ma, akik semmiféle zsidó oktatásban nem részesülnek. Hogy itt még milyen tartalékok rejlenek, azt a Nagyfuvaros utcai templom számai érzékeltetik. El­lenpélda lehet a Dohány utcai körzet, ahol Schőner Alfréd rabbi idején, tehát 1990 előtt még 120 gyerek járt talmud-tórára. Az oktatás az ő távozása után megszűnt és még nem éledt újjá. Ebben föltehetően Fröhlich Róbert rabbi sok irányú elfoglaltsága is szerepet játszik: Fröhlich Róbert tanít és azonkívül ezre­desi rangban a Magyar Honvédség tá­bori rabbijának feladatkörét is betölti.

A táblázat adatai nem alkalmasak arra, hogy ezek alapján a rabbik munká­ját minősítsük. (Erre legfeljebb egy 5- 10 éves visszatekintés adna lehetősé­get.) Inkább pillanatfelvételnek tekinthetők a budapesti zsidóság jelenlegi hitéletéről. Világosan látható néhány tendencia: a budapesti zsidóknak a hitélethez (bármilyen gyengén) kötődő része nagy többségében „ünnepzsidó”, aki évente egyszer-kétszer, a nagy ün­nepeken megy el a templomba. (Általában minden jegy elkel a széderestékre is.) Jóval kevesebben járnak zsi­nagógába rendszeresen, minden szom­baton, és összesen hat olyan templom van Budapesten – az ortodox ima­házakat is beleértve -, ahol hétköznap is összejön a minjan, az imádkozáshoz szükséges tíz férfi. Meghökkentően alacsony a brit milák, bár micvák és esküvők száma, holott ezek az alkalmak azok, amikor a szülő, a felnövő gyer­mek illetve a fiatal felnőtt komoly el­határozással megerősíti a közösséghez való tartozását. Ugyanakkor az ügy nem reménytelen: a fiatal nemzedék elérhető, ha valaki komolyan és ki­tartóan próbálkozik, amint azt egyes számadatok sejtetik. Jelenleg a temp­lomkörzetek nem kimondottan vallási rendezvényei (pl. kultúrműsorok) von­zanak több látogatót.

A fenti számok megerősítik azt, amit már eddig is sejthettünk: az elmúlt öt év zsidó reneszánsza – legalábbis eddig – elsősorban nem vallási területen fej­tette ki hatását.

Jegyzetek

1 A bár micva női megfelelője, amely az utóbbi egy-két évtizedben vált szokássá Magyarországon.

2. A péntek esti és a szombat délelőtti adatokat is megkérdeztük és mindig a nagyobbat tüntettük föl. Az adatok ebben az egy oszlopban csak a férfiakra vonatkoznak, mivel a rabbik elsősorban erre figyelnek – tekintettel arra, hogy az imához a tíz felnőtt férfi jelenléte fontos.
3. Deutsch Róbert rabbi tájékoztatása szerint.
4. Rév Ágnes, a hitközség szertartási osztálya munkatársának tájékoztatása sze­rint.
5. Fröhlich Róbert rabbi és Heisler László elnök tájékoztatása szerint.
6. Bat micva-avatás évente egyszer történik a templomban, ahol az összes avatandó lány együtt van.
7. László Miklós elnök tájékoztatása szerint.
8. Raj Tamás rabbi tájékoztatása szerint.
9. A gyerekeknek tartott talmud-tóra tan­folyamra negyven gyerek jár, a fiataloknak tartott előadásokra pedig 20 gimnazista, il­letve egyetemista. Ezenkívül modem héber nyelvoktatás is folyik a körzetben.
10. Dr. Hermann Róbert elnök tájé­koztatása szerint.
11. Löwy Tamás rabbi tájékoztatása sze­rint.
12. Rév Ágnes tájékoztatása szerint.
13. Talmud-tóra oktatás nem folyik, Löwy Tamás rabbi 5-6 gyereket készít föl egyénileg bármicvára.
14. Lazarovits Ernő elnök és Földvár Ár­min elnökhelyettes tájékoztatása szerint.
15. Deutsch László rabbi tájékoztatása szerint.
16. Schmideg József, a Rabbiképző In­tézet tanárának tájékoztatása szerint.
17. A Rabbiképző Intézet nem tart tal­mud-tóra oktatást.
18. A körülmetélést végző Herzog László rabbi tájékoztatása szerint
19. A Hitközség Hevra Kadisa osztályá­nak tájékoztatása szerint
20. Deutsch László rabbi becslése szerint
21. Heisler László elnök tájékoztatása szerint

 

Templom­ körzet	Lány- új­ szülött bejegy­ zése	Bár micva	Bat micva1	Esküvő	Talmud tórára járó gyere­ kek száma	Hívek száma egy átlagos szom­ baton2	Hívek száma nagy ünne­ pen
Bethlen tér3 Deutsch Róbert főrabbi	7	14	–	44	10	30	tele van a temp­lom (kb. 400 fő)
Dohány utca5 Fröhlich Róbert rabbi	–	55-60	15-306	20-25	–	40-50	3000 -5000
*7 Hunyady tér Dr. Domán István főrabbi	2	3	2	1	4-5	25-35	100 -150
Nagyfuvaros utca8 Raj Tamás főrabbi	2	6	5	3	40+209	50	3-400
Óbuda10 Dr. Singer Ödön főrabbi	–	1	–	–	–	10 körül	2-300
Hegedűs Gyula utca11 Löwy Tamás főrabbi	1-2	5-7	2-3	12	13	30-40	tele van a temp­lom
Thököly út14 Kardos Péter főrabbi	1	–	–	–	6-10	20-25	tele van a temp­lom
Újpest15 Deutsch László rabbi	–	–	–	–	1	20	400
Rabbiképző In­tézet16 Dr. Schweitzer József főrabbi	–	5-6	–	2-3	17	tele van a temp­lom	tele van a temp­lom