A zsidóság első pénzintézete

Jelen lapszámunkban új, rendszeresen jelentkező rovatot indítunk, amely a gazdasággal, a pénzügyi élettel, a vállalkozásokkal foglalkozik. Joggal szegezhetik nekünk a kérdést: minek ez nekünk? Minden vízcsapból ez a téma áraszt el bennünket, ráadásul ez az elegy zavaros és időnként büdös! A Szombat foglalkozzon minél színvonalasabban és sokoldalúbban a zsidóság történetével, identitásával, kultúrájával, művészetével, a jelenével és a jövőjével. Egyetértünk, ez a dolga lapunknak. Visszakérdezünk: lehetséges tudomány, kultúra, művészet és jövő gazdasági erő, vagyis pénz nélkül? Mi is úgy gondoljuk, hogy nem, ezért indítjuk útjára gazdasági rovatunkat, amelyet sajátosan szeretnénk megformálni. Első írásunkban egy izraeli bankot mutatunk be, amelyik Budapesten magyar partnerével közösen új bankot alapított. Hogy miért – erről szól interjúnk.

A zsidóság első pénzintézete

Több mint egyéves előkészítő munka után a budapesti Belvárosban, a Bárczy István utca 3-5. szám alatt kezdte meg az 1991. május 7-i hivatalos megnyitó után tevékenységét a Leumi-Hitel Bank. Az izraeli Bank Leumi Le-Israel és a Magyar Hitelbank fele-fele arányban tulajdonosai a részvénytársaságnak. Az új magyarországi pénzintézet céljairól és elképzeléseiről Adler Shraga vezérigazgató úrral beszélgettünk.

• Jelenleg Kelet-Európábán a Leumi Bankcsoportnak ez az egyetlen ilyen jellegű vállalkozása. Miért választották Budapestet?
• Véleményünk szerint Magyarország tart legelőbbre a piacgazdaság kiépítésében. A jó banki szolgáltatásokra itt van a legnagyobb szükség és itt a legjobbak a feltételek is. Meggyőződésem, hogy jó időben cselekedtünk. Egy vagy két évvel előbb még korai lett volna vállalkozásunk. Egy vagy két évvel később már hátrányt szenvednénk lassúságunkért. Budapestről egész Kelet- és Nyugat-Európát “beláthatjuk”, sőt közvetíthetünk is a két régió között.
• Izraelben számos jelentős bank működik. Mivel magyarázza, hogy közülük a Leumi Bankcsoport kezdeményezte a magyarországi “letelepedést”?
• Mi most visszajöttünk. 1914-től már volt itt egy magyar kereskedelmi bankkal közös pénzintézetünk. Bankunk történetének ismeretében ez a másodszori nyitás teljesen logikus cselekedet. A magyar Herzl Tivadar – őt különben nem kell méltatnom – már 1897-ben szorgalmazta, hogy a zsidóságnak egymás segítéséhez és hazája megteremtéséhez legyen egy saját bankja. Az elképzelésből 1902-ben lett tett. Megalapították a Leumi Bankot, amely története során több néven is szerepelt, 1914-ben Anglo-Palestine Banknak hívták. Izrael Állam megalakulásától két esztendőn keresztül a hivatalos pénzintézet feladatkörét is ellátta. Az első izraeli pénzt is mi bocsátottuk ki. Ma Izraelben a kereskedelmi bankok között a mi bankcsoportunk a legjelentősebb.
• A Bank Leumi Le-Israel tevékenységének vázlatos ismertetése talán segítheti magyarországi elképzeléseik megértését is.
• 3365 fiókunk van a világban, 17 országban van vállalatunk, alkalmazottaink száma 12 000. Mindig igyekeztünk a legkorszerűbb technikát alkalmazni és büszke vagyok arra is, hogy ügyfeleinknek mindig új, és egyre kedvezőbb szolgáltatásokat kínálunk. Izraelben például bankunk az egyedüli, amely indexált hiteleket nyújt és lebegő kamatozással fogad el betéteket azoktól, akik megtakarítani kívánnak. Ez a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek a piaci körülményekhez való jobb alkalmazkodás lehetőségét kínálja. Finanszírozzuk a külkereskedelmet, a befektetéseket, biztosítjuk a vállalatokat és a magánszemélyeket, részt veszünk a hitelkártya és a tőkepiaci üzletágban…
• …Vezérigazgató úr, javaslom, térjünk át magyarországi elképzeléseik bemutatására. Mit kínálnak nekünk?
• A vállalatoknak a banki szolgáltatások teljes skáláját: számlavezetést, külkereskedelmi pénzügyi lebonyolítást, különféle hiteleket adunk, a magánszemélyeknek devizaszámla nyitását és vezetését. Három leányvállalatot alapítottunk, hogy a lehető legjobban kiszolgálhassuk ügyfeleinket. A Leumi Trade a nemzetközi kereskedelem ösztönzésével és finanszírozásával, valamint barter (áru-áruért) ügyletekkel foglalkozik. A Leumi Invest tulajdonképpen befektető társaság. Tanácsokat ad az állami vállalatok privatizálásához és a magyarországi vegyesvállalatok létesítéséhez a hazai és külföldi érdeklődőknek. Adott esetekben a tőkéjével az ígéretes vállalkozásokban tulajdonosként részt is vesz. A harmadik, a Leumi Bróker pedig a tőzsdei műveletekben vesz részt és értékpapírokat forgalmaz.
• Kik kaphatnak Önöknél a vállalkozásukhoz hitelt? Előnyt jelent az, ha valaki zsidó?

A diszkrimináció minden fajtáját és formáját elítéljük, tehát ügyfeleink esetében sem nézzük, ki a zsidó és ki nem az. Szolgáltatásaink nyitottak. A hozzánk fordulóknak azonos szolgáltatásokat nyújtunk: megvizsgáljuk igényeiket és elképzeléseiket, tanácsot adunk a pénzügyi tervük elkészítéséhez. Másképpen fogalmazva: nekünk az ügyfél a fontos, tehát segíte­nünk kell érdekeik felismerésében és érvényesítésében. Ezt persze nem önzetlenül tesszük: csak ha sikeres, akkor tud szolgáltatásainkért fizetni és lehet nekünk is profitunk. Ilyen egyszerű az egész!

• Beszélgetésünk elején említette, hogy a Leumi Bankcsoport mindig támogatta a zsidóság önmegvalósító akcióit, társadalmi, kulturális és művészeti vállalkozásait – a század elejétől napjainkig. Jelentős szerepe volt és van a letelepítésben – ez a legjelentősebb ügy. Tudom, hogy kényes kérdés, hiszen kérést sejtet. Miben és milyen módon tudják segíteni a magyarországi zsidóságot, milyen anyagi támogatásra, szponzorálásra nyílhat lehetőség?
• Kérdését és a témát természetesnek tartom, valamint, elnézést a minősítésért, kelet-európainak! Mindig lesz módunk arra, hogy értelmes célokat támogassunk, legyen szó közösségi életről, kultúráról vagy művészetről, s nem csupán rokonszenvünkkel, hanem a megvalósítást segítve, akár anyagi eszközökkel is. Ez azonban mindig egyedi elbírálást kíván, ezt nem lehet üzletpolitikailag vizsgálni. Viszont a lényeget nem érti, ezért mondtam, hogy sajátosan kelet-európai a kérdése és a felfogása. Azt kellene észrevenni és megérteni, hogy a legfejlettebb banktechnikát hoztuk ide, ezzel együtt a világhálózatunkat, az izraeli cégeket, technológiát, üzletvitelt a hazai kapcsolatainkon keresztül és rajtuk keresztül mindannyiuk nemzetközi kapcsolatait és lehetőségeiket a világban. Minden erőnkkel erősíteni szeretnénk a magyar gazdasági vállalkozások lehetőségeit, a magyar piacgazdaság megteremtésére megkezdett munkát, vagyis fellendíteni a magyar gazdaságot. Tudni kell, hogy gyarapodó és erősödő gazdaság, ebbe a kormányzat és a vállalkozói réteg is beletartozik, többet adhat oktatási, kulturális és művészeti célokra, mint bármelyik világcég, vagy azok összessége. Higgyék el, adnak is, ez a fejlett világ államainak gyakorlata. Segíteni fogunk abban, hogy ez Magyarországon is így legyen.

B. L.