A világ hírei

Mellőzik a hangulatkeltést

Ezentúl a zsidók számára elfogadhatóbb módon rendezik meg az oberammergaui passiójátékokat, amelyeket a múltban sokszor ért bírálat antiszemita színezetük miatt. Amint Element Fend oberammergaui polgármester bejelentette, a felső-bajorországi község e változtatással kívánja elősegíteni a németországi zsidóüldözések jóvátételét. Tudatában vagyunk történelmi felelősségünknek – mondta Fend az aacheni püspökség akadémiáján, mely külön konferencián foglalkozott a passiójátékokkal. – A darabot mentessé szeretnénk tenni a zsidóellenes tendenciától. Ez komoly szándékunk, de megvalósításához sok nehézséget kell még legyűrni – tette hozzá.

Zsidó részről, különösen az amerikai zsidók részéről, de evangélikus bírálóik oldaláról is gyakran tették szóvá az ötvenes évék óta, hogy az oberammergaui passió játékok torz képet mutatnak a zsidóságról. Element Fend most felsorolta a panaszokat: a darab a zsinagógát a gonoszság gyülekezőhelyeként, Izrael népét hitszegő és Istengyilkos népként mutatja be. Míg a zsidó szereplők szakállas, sötét, keleties figurák, Jézust és Máriát velük szemben világos, feltűnően északias típusok gyanánt mutatták be. Mindamellett – folytatta Fend – az oberammergauiak máris „roppant sokat tettek” azért, hogy megfeleljenek a zsidók bíráló észrevételeinek.

Hans Hermann Hendrix, a püspökség által szervezett akadémia igazgatója a Krisztus szenvedéseit és halálát tárgyaló bibliai történet „strukturális antiszemitizmusáról” beszélt. Zsidó szempontból „általában problematikusnak” nevezte a passiójátékokat Irving В. Levine, az American Jewish Committee képviselője is, aki 1987-ben úgy fogalmazott, hogy az oberammergaui passiójátékok „rákos daganatot képeznek a kereszténység testén”. A darab szövegénél még inkább kifogásolható az a mód, ahogyan a passiót többnyire dramatizálják, valamint a jelmezek megoldása.

A következő évadban, 1990 májusától revideált felfogásban játsszák majd Joseph Alois Daisenberger régi színművét. Az ezzel kapcsolatos elgondolásokat a passiójátékok helyettes vezetője, Otto Johannes Huber ismertette. Ezek szerint például Júdás nemcsak kapzsiságból cselekszik, hanem hitbeli kételyei és a maga biztonsága miatti aggodalom miatt is. Pilátust sem ártatlanként ábrázolják majd, bronzmellvértben, brutális katona gyanánt. Változtatni fognák a jelmezen is. A zsidók eddig sárga-fekete öltözékben jelentek meg, míg Jézus fehérben, vagy fehérben és pirosban mint nem-zsidó tűnt fel a színen.

Az oberammergauiak okvetlenül fenn akarják tartani a kapcsolatokat és az eszmecserét zsidó csoportok képviselőivel.

(Allgemeine)

Miért tanult héberül Kristina Ross?

Amikor Kristina Ross professzor a hetvenes évék közepén elkezdett héberül tanulni, Izraelnek még a nevét sem illett kimondani Észtországban.

Az észt nyelvésznő, aki ma is csak 34 éves, a tallinni Nyelvészeti és Irodalmi Intézetben tanít. Szerzője az óhéber nyelv tankönyvének, észtre fordította Bialik költeményeit és más héber írók műveit. Eredetileg az ural–altáji nyelvek specialistája; most épp egy észt nyelvtankönyv szerkesztésében működik közre.

A héber nyelv alkalmat adott arra – mondja Kristina Ross –, hogy egyetemünkön kifejezésre juttassam passzív ellenállásomat a rendszerrel szemben. Mint diák, a tarti egyetemen ellenezte, hogy a marxizmus–leninizmus tanfolyama kötelező legyen. Azzal, hogy fölvette a héber nyelvet, mely tiltva ugyan nem volt, de amelyet rossz szemmel néztek, egyfajta csöndes ellenszegülést juttatott kifejezésre.

Nem volt könnyű dolga a héber tanulásával: egyetlen professzorhoz fordulhatott csak, aki ugyan kitűnően tudott arabul, sőt jiddisül is, de a hébert csak törte, ő segítette hozzá Kristinát az egyetemen föllelhető egyetlen héber tankönyvhöz. Miután az alapokat ily módon elsajátította, most már saját erejéből kiválóan megtanult olvasni és írni héberül. Beszélni azonban még alig tud.

1979-ben küldte be Bialik néhány költeményének észt fordítását egy irodalmi folyóiratnak. A szerkesztő nem találta közölhetőnek – „tekintettel a politikai helyzetre”. Tavaly Kristina Ross ismét jelentkezett a folyóiratnál – és a műfordítások megjelentek. A glasznoszty hatni kezdett.

Izrael iránt erősen megnőtt az érdeklődés – mondja Kristina Ross. – Diák koromban távolról sem volt így. Az emberek most egyre többet akarnak tudni róla, hiszen hosszú éveken át .minden információtól el voltak zárva. Persze, ha a glasznoszty véget érne, a héber nyelv tanulása terén is megváltoznék a helyzet.

Augusztus végén Kristina Ross részt vehetett a jeruzsálemi Héber Egyetem háromnapos konferenciáján. Ezt csaknem egy évig tartó hadakozás előzte meg a szovjet bürokráciával, és szigorúan csak a három napot engedélyezték számára.

A sztálinizmus idején Ross szüleit felforgató elemeknek minősítették. Nyolc évet töltöttek a Gulagban, míg végül Sztálin halála után rehabilitálták őket, és visszatérhettek Észtországba. – Meglehet, hogy Szibériában végzem, ha a glasznoszty kudarcot vall – mondja.

(The Jerusalem Post)

Valamit törlesztettek

A központi szovjet levéltár novemberben meglepetésszerűen átadott a Vöröskereszt nemzetközi keresőszolgálatának négyszázezer dokumentumot a hitleri haláltáborokról. Anatolij Prokopenko, a levéltár igazgatója a Keresőszolgálat székhelyén, Arolsenben kijelentette az újságírók előtt: ez a lépés, amelyet szovjet részről mindenekelőtt morális kötelezettségnek tekintettek, csak a peresztrojka és glasznoszty következtében vált lehetővé.

A hitlerizmus még életben levő áldozatai és az elhaltak hátramaradottai nyugdíj vagy kártérítés iránti igényeinek kielégítését elősegíthetik a dokumentumokból előtáruló adatok. Charles-Claude Biedermann, a Keresőszolgálat igazgatója azt mondta, hogy ezek mennyisége megdöbbentő. Feldolgozásuk hallatlanul nagy munka lesz, de az idő sürget, mert a haláltáborok egykori, még élő lakói már igen idősek. A munka elvégzésére a Vöröskereszt további munkaerőt és helyiségeket vesz majd igénybe.

A Keresőszolgálat munkatársai a közelmúlt hetekben Moszkvában mikrofilmre vették az auschwitzi tábor 46 nyilvántartó könyvét, amelyek hetvenezer bejegyzést tartalmaznak – közölte Biedermann. Ez alkalommal szovjet részről megígérték, hogy további 130 ezer kartotékot bocsátanak rendelkezésükre az Auschwitzban kényszermunkát teljesítő foglyokról.

Prokopenko legutóbbi látogatásakor Arolsenben bejelentette, hogy más koncentrációs táborokból – Buchenwaldból, Neuengamméból, Mauthausenből, Grossrosenből, Falkensee-ből – kétszázezer dokumentumot fognak átadni. Csupán a sachawnhauseni lágerről mintegy száztízezer dokumentum lappangott eddig a szovjet levéltárakban: névsorok betegekről, halottakról, leltárkönyvek a foglyok értéktárgyairól.

(Allgemeine)

Palesztinok testvérgyilkosságai

Az izraeli külügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatok szerint az arabok által meggyilkolt arabok száma az 1967 óta Izraelhez tartozó területen 1988 áprilisa és 1989 novembere között havi egyről kilencre emelkedett.