A tömeg
a ködben elmerülő tömeg egykor
fasiszta
jelszavakat zengett sör-virsli
agitációkon
hosszú sorban állt könnyű prédára
várva tábortüzet rakott Thomas
Mann
műveiből krematóriumokba vetette a
zsidó-csordát s felfalta fél Európát
egy keskeny perc alatt
a ködben elmerülő tömeg vörös
ruhába
öltözött hat kilométeres sorban állt
a sarló árnyékában cukorra várva
követ
tört a szibériai télben ezerötszáz
órával megnyerte a heti
munkaversenyt
és meghalt az antikommunista
gyalupadra
dőlve huszonöt évesen
a ködben elmerülő tömeg még
aludt dino-
szauruszok legeltek a mocsárban
ősemberek
vadásztak mamutra az otthon
maradt ősnőciket
a szomszéd törzs megerőszakolta
ősnagy
közösülés volt az egész emberiség a
szénbányák uránbányák felett a
mocsárgázzal
szennyezett ég alatt kövek között
árok szélén tengerben barlangok
mélyén
az ösztön szembeköpte a tudatot
Mintha sírod felett
Mintha sírod felett
lámpás csüngene az
ég
bojtjáról a keresztbe
fektetett harangvirágok
teltkarcsú szirmai között
a harangok szomorúan
bonganak
harang-harang harang-harang”
barna takaróját magasra
emeli a márványszobor
a kert –
a szél hullámot fésül
a lepedő szürke pulóverarcába
átkarolja a vidéket
csend
csend
csend honol
Címkék:1995-02