A Scheiber-bibliográfiáról

Scheiber Sándor: Magyar zsidó hír­lapok és folyóiratok bibliográfiája, 1847-1992. A szerző hagyatékából saj­tó alá rendezte Scheiberné Bernáth Lívia és Barabás Györgyi, Budapest 1993, 417 oldal).

Valójában fáradságot, időt és anya­giakat sem kímélve jelentette meg a MTA Judaisztikai Kutatócsoportja Scheiber Sándor első bibliográfiai gyűjtése alapján a „Magyar zsidó hír­lapok és folyóiratok bibliográfiája-”t. A kötetet bevezető tanulmányában Komoróczy Géza elemzi és méltatja Scheiber e publikációjának jelen­tőségét, amelyben a hangsúly nem a bibliográfia kifejezetten tudomány- történeti vonatkozásaira (bár azokra is), hanem a tágabb zsidó szellemi élettel fennálló összefüggéseire esik. Komoróczy írása már korábban a Szombat 1993/9 számában olvasható volt. Scheiber szóban és írásban is többször utalt egy a magyarországi zsidó folyói­ratok és hírlapok repertóriumának fon­tosságára, ebben a vonatkozásban el­sősorban a jelentős periodikákra gondolt, mint például a Ben-Chananja, Egyenlőség, Magyar-Zsidó Szemle, Múlt és jövő stb. anyagának szisztematikus bibliográfiai feldolgozására. Scheiber tudományos terveinek megva­lósításában saját munkássága példamu­tató, mindig buzdított másokat is tudományos feladatok elvégzésére, munkatársakat keresett és talált is a legnehezebb körülmények között is, de terveinek végrehajtója is önmaga volt, nemcsak ki, illetve elgondolója. Az ál­tala először publikált anyag, amely e kötetben mint ,,reprint” szerepel az említett repertórium kivitelezéséhez kívánja a nehezen elérhető anyagot feltárni, feltérképezni. Scheiber bibli­ográfiája tőle is mások révén is a „Kirjat Sefer”-ben kiegészítő adatokkal bővült. Köztudomású, hogy az újságok és a folyóiratok anyaga a korabeli poli­tikai, társadalmi és szellemi jelenségek­nek, vitáknak, problémáknak és szemé­lyeknek az eleven életből kiemelt képét tükrözik, a későbbi korok értő olvasója a sokrétű jelenségeinek forrását találja bennük. E kötet szorgalmas munkatár­sai 485 különböző periodikáról adnak leírást, javarészük nem fellelhető és a jelentőségük is inkább szerénynek mondható, alkalmi vagy javarészt rövidéletű kiadványok ezek, így jellemző vagy hosszú távú szellemi áramlatokról nem tanúskodnak, de mint „kuriózumok” a magatartás és a művelődéstörténet vonatkozásaihoz érdekes adalékokat nyújtanak.

Schmelzer Hermann Imre