A Ronald S. Lauder Alapítvány tízéves jubileuma

Magyarországra eddig tizenegymillió dollár jutott

Estéé Lauder, a kozmetikai világcég (A Washingtonban megjelenő Moment néhány hónappal ezelőtt írta meg, hogy Lauderék vagyona 4,2 milliárd dol­lár.) megteremtője Sátoraljaújhely­ről származik. Ma már kél fia, a 62 éves Leonard és az 53 éves Rónáid vezeti a birodalmat. Az ifjabb mesé­li magáról, hogy – bár a gyermek­évek péntek estéit sohasem felejtet­te el – csak háromnapos zsidó volt, mert csupán Rojs Hsonot és Jom Kippurt ünnepelte együtt övéivel, így élt 1987-ig. Ma a magánadako­zók közül ő adja a legtöbb anyagi segítséget Közép- és Kelet-Európában a zsidó szellemiség fennmara­dására és megerősödésére. Az ala­pítvány elsődleges célja és filozófiá­jának magja a nevelés, hogy a fiata­lokba plántált zsidó azonosságtudat mellé egyetemes műveltséget sze­rezzenek. Ezért támogat anyagilag iskolát Ausztriában, Csehország­ban, Belarussziában, Lengyelor­szágban, Magyarországon, Ukrajnában, Romániában. 1997 szeptembe­rében, a Ronald S. Lauder Alapít­vány megteremtésének tizedik év­fordulóján Bécsben új iskola alap­kövét helyezték el, Budapesten megnyílt a Lauder Javne Zsidó Kö­zösségi Iskola és Óvoda új épülete, Prágában a háború után először kezdődött tanítás zsidó iskolában, Bukarestben szeptember óta ismét van zsidó iskola. E régióban a Lau­der névhez a köztudatban már job­ban kötődik az alapítvány, mint a kozmetikum.

KÖVETSÉGRŐL A ZSINAGÓGÁBA

Ronald Steve Lauder felsőfokú ta­nulmányokat a pennsylvaniai egye­tem mellett Németországban és Ausztriában folytatott, majd bekap­csolódott a család vállalatainak irányításába. 1973-ban a Jom Kippur-i háború zavarta meg „háromnapos” zsidóságát, s keltette föl érdeklődé­sét az amerikai közügyek iránt. Be­kapcsolódott a Republikánus Párt munkájába, rövidesen annak egyik gazdasági szakértője lett, és kinevez­ték a párt New York-i pénzügyi tanácsadó bizottságának élére, majd a NATO európai parancsnokságán ka­pott magas civil beosztást. Az ott szerzett gyakorlat és nyelvtudása se­gítette abban, hogy 350 pályázó közül nyerje el az USA bécsi nagykövetének tisztségét 1986-ban. Ez a hely lett további életének meghatározója, egyben diplomata karrierjének vége.

Állomáshelyén ismerkedett meg olyan ausztriai és vasfüggöny mö­götti zsidókkal, akik megértették vele, hogy a régióban a nácizmus bukásával nem ért véget a zsidó közös­ségek elsorvadása, mert az elvándorlás, az elszegényedés, a materia­lista hivatalos világnézet gyorsítja a beolvadást. Megdöbbentő volt szá­mára, hogy Kurt Waldheimről, az ENSZ volt főtitkáráról kiderült ugyan náci múltja (a háború alatt a megszállt Görögországban a Gestapónál magas tisztséget töltött be), ennek ellenére az Osztrák Köztársaság elnökévé választották. Lauder tiltakozását nem diplomatikusan fejezte ki: a beiktatásra – anyja párizsi születésnapi partijára hivatkozva – nem ment el! Az osztrák jobboldal­nak és sajtójának egy ideig célpontja lett. Rövidesen visszatért New York­ba, akkor hozta létre alapítványát, és első adományát Krakkóba vitte.