A Quandt-família leszerződött az SS-szel – Becsempészett dokumentumfilm a BMW-tulajdonos család múltjáról

Forrás: Népszabadság Online

2007. október 7. A családi vagyont Quandték még az XIX. század második felében szövetgyárakkal alapozták meg, a cégbirodalom ékkövének az 1950-es évek végén megszerzett BMW számít. A leggazdagabb német családként az elmúlt öt évben három millió eurót adományoztak politikai pártoknak. A brandenburgi família történetének egy szakaszára azonban a mai napig sötét árnyék borul, a most bemutatott, a Quandték hallgatása című dokumentumfilm a dinasztia és a nácik összefonódását dolgozta fel.

Az ARD közszolgálati csatorna teljes titokban „csempészte” a filmet adásba, amely így is 13,5 százalékos nézettségi mutatót hozott. A „rendkívüli műsorváltozással” valószínűleg el akarták kerülni, hogy Quandték ügyvédei jogi úton megakadályozzák a sugárzást.

A dokumentumfilm középpontjában Günther Quandt (1881-1954) állt, aki hadiszállítóként már az első világháborúban is óriási pénzeket keresett. A textilipar után az akkumulátor-bizniszbe szállt be: az Afa – a későbbi Varta – a hitleri hadigépezet egyik legfontosabb ipari partnere lett. A védelmi ipari vezetőnek (Wehrwitschaftsführer) kinevezett nagyiparos akkumulátorai a Tigris tankoktól kezdve a tengeralattjárókon át a V2 rakétákig több fronton szolgáltak. A film készítői, Eric Friedler és Barbara Siebert öt éves kutatásuk során olyan dokumentumokra bukkantak, amelyek bizonyították: Quandt lényegében leszerződött az SS-szel, amely 1500 főnyi „olcsó munkaerőt” szállított az Afa hannoveri akkumulátorgyárába, illetve az üzem szomszédságában kialakított kényszermunka-táborba. Az SS havi 80 fős „fluktuációval” számolt, vagyis azzal, hogy a veszélyes üzemben legalább ennyien életüket vesztik. Az Afa berlini üzemében is több száz női foglyot kényszerdolgoztattak.

A Friedler-Seibert alkotópáros kérdéseire a Quandt-família tagjai közül egyedül az 1956-ban született Sven Quandt válaszolt. Az idejét többnyire autóversenyzéssel mulató férfi szerint az egész ügyet el kellene felejteni, a múlt boncolgatása nem visz előre. Különben is ő akkor nem élt, ezért nem is tartja magát felelősnek.

Günther Quandtot az amerikaiak háborús bűnösként akarták felelősségre vonni, de végül megúszta. Nem utolsósorban más nagyhatalmi érdekekből: a Hannovert megszálló britek tudták jól, hogy milyen stratégiai fontossággal bír az akkumulátorgyár.

Az üzleti kapcsolatok mellett a nagyiparos családot személyes szálak is fűzték a nácikhoz. Günther Quandt második felesége, a hithű nemzetiszocialistává lett Magda Ritschel – 1929-es válásuk után – beleszeretett Joseph Goebbelsbe, majd hozzáment Hitler hírhedt propaganda-miniszteréhez. A Quandt-birtokon rendezett esküvőn az egyik tanú maga a Führer volt. A Goebbelsszel kötött frigyből hat gyerek született: a pár 1945 májusában, a berlini ostrom idején, a Führerbunkerban előbb a gyerekeket mérgezte meg, majd öngyilkosok lettek. 

Friedler és Seibert az izgalmas dokumentumfilmmel hangsúlyozottan nem a mai Quandt-generációt akarták felelőssé tenni a feltáratlan múltért. Azért nyúltak a gyúlékony témához, mert szerintük hallgatni és felejteni a túlélőkkel szemben lenne újabb bűn.

Dési András / Berlin