A nap embere

Forrás: Népszava

2007. október 26. “Kohnt behívják a központba, beszervezik, megparancsolják neki, hogy szaglásszon körbe, és ha valaki rosszat szól Kádár Jánosra, azonnal jelentse. Találkozik Grünnel, és megkérdi tőle: te, mit gondolsz Kádárról? Grün, aki meg van ijedve a kérdéstől, azt válaszolja: azt gondolom, amit te. Erre Kohn: akkor le vagy tartóztatva.”

Ezt a zsidóviccet mondta el Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányának vezetője a Fidesz október 23-i nagygyűlésén.

Tarlós István őszinte ember; politikusként őszintén független, a Fidesz népszavazási kampányának vezetőjeként pedig őszintén nem tudja, hogy mikor kell zsidóviccet mesélni.

Mert azért nem gondoljuk, hogy “Demszky Gábor rémálma” antiszemita volna. Karcos modorú ugyan, a fakanalas nagymamákat idéző, de nem zsidógyűlölő. Sőt bátor: nem félt ő azzal fenyegetőzni az óbudai közgyűlésben, hogy leveri a nyilvánvalóan botorságokat állító képviselő szemüvegét (amire még rá is ugrott volna), és nem volt rest kendermagos tyúknak nevezni az SZDSZ fővárosi frakció- vezetőjét sem.

Ez a mentalitás meglehetősen ritka, hiszen éppen erről akarja leszoktatni a feltörekvő politikusokat a tanácsadók és kommunikációs trénerek derék pártkatonákat nevelő hada. Tarlós azonban megtartotta emberi arcát: a nép nyelvén beszél, kimondja, amit gondol, és nem hablatyol szép kerek metaforákban. Ha úgy hozza kedve, elmond egy zsidóviccet, amire még Kövér László hetyke bajsza is felfelé kunkorodik, a nevetéstől rázkódó Fidesz-szimpatizánsok esernyőjéről pereg le a víz, a Corvin közből beszivárgott árpádsávos radikális pedig úgy röhög, hogy majd kiejti a kezéből a Molotov-koktélt. Van ugyan némi különbség, hogy a házi folklór részének tartott Kohn- Grün-vicceket otthon vagy – a Fidesz-számláló szerinti – 250 ezer ember előtt mondja el az ember, de a kampányfőnök jóravaló ember: a cudar időjárást egy kis mulatsággal próbálta feledtetni.

A macska rúgja meg, hogy az Astoriáról éppen rálátni a zsinagógára…

Losonczi Gergely