A magyarosodás kezdetei

150 éve múlt, hogy felvetődött egy olyan intézmény alapításának terve, amely hivatva volt a hazai zsidóság nyelvcseréjét, magyarosodását hathatósan szolgálni.

1841-ben került először szóba egy külön zsidó tanítóképző alapítása. Hangsúlyoznunk kell, hogy Kossuth Pesti Hírlapja, amely szintén ez év tavaszán indult fiatal sajtóorgánum volt, támogatta az indítványt. Nem rajtuk múlott, hogy csak 1857-ben vetődött fel ismét a tanítóképző megalapításának ötlete. A következő években szórványosan, de országszerte mutatkoztak a magyar nyelv átvételének, ápolásának jelei a zsidóság körében. 1844-ben Pest zsidó fiatalságának képviselői Magyarító Egyletet alapítottak azzal a kifejezett céllal, hogy a város túlnyomó részben német ajkú zsidóságát elmagyarosítsák. Hasonló célkitűzések vezették a MIKÉFE-t (Magyar Izraelita Kézműves és Földművelő Egyesület), amely szintén ugyanabban az esztendőben, 1844-ben alakult a Pesti Izraelita Hitközség égisze alatt. Az alakuló gyűlésen Schwab Löw főrabbi elnökölt. Az egyesület elnökévé dr. Jakobovits Fülöpöt választották, a zsidó kórház igazgatóját. Ő a MIKÉFE-t nem egyszerűen csak a zsidó kézművesek és földmívesek kultúr- és érdekvédelmi szervezetévé akarta tenni, hanem keretként kívánta felhasználni annak érdekében, hogy a magyar nyelvet népszerűsítse, és elmélyítse a magyar honszeretetet a zsidók körében.

Mindkét egyesület résztvevői szerepelnek később a história lapjain. A Magyarító Egylet 1844. február 14-i alakuló ülésén a Valero házban jelen voltak közül említhetjük Heilprin Mihályt, aki Kossuth belügyminisztériumában a sajtófőnöki tisztet töltötte be, dr. Jakobovits Fülöpöt, a pesti zsidó kórház alapítóját, Löw Lipótot, a neves rabbit, Diósy Mártont, Kossuth magántitkárát, dr. Pollák Henriket, az ő ötlete volt a társaság létrehozása. A bécsi és pozsonyi hatóságok 1846. március 24-ig késleltették a társaság alapszabályainak jóváhagyását, mert attól tartottak, hogy a társaság a magyar függetlenség eszméjét fogja terjeszteni. Amikor aztán végre megkezdhették működésüket, haladéktalanul nekiláttak néhány zsidó iskola és óvoda szervezésének. Ezen intézményekben a tanítás magyar nyelven folyt. A társaság égisze alatt alakult Pesten az első reformegylet, és Einhorn Ignác rabbijelölt a Valero-házban működő ideiglenes zsinagógában első ízben tartott magyar nyelvű istentiszteletet. 1847-ben jelent meg először a társaság évkönyve, s ez több magyar párti hazafias témájú tanulmányt közölt. A magyar forradalom leverése után az osztrák hatóságok a társaságot feloszlatták. 1860-ban Pollák Henrik és dr. Hirschler Ignác kezdeményezésére ismét megkezdte tevékenységét, ekkor azonban már Magyar Izraelita Egylet néven. Az egylet mozgalmat indított az Ószövetség magyarra fordításának előmozdítására.

A dicső emlékű 1848-as szabadságharcban a zsidó lakosságnak módja volt, hogy nemcsak kulturálisan cselekedjen a magyarságért. Egyes számítások szerint Kossuth seregének 20 000 zsidó katonája volt, azaz minden kilencedik honvéd közülük került ki.

R.P.