A látható felfoghatatlan
2007. május 9. A látható felfoghatatlan címmel a mauthauseni koncentrációs tábor történetét bemutató fotókiállítás nyílt kedden Budapesten; a Holokauszt Dokumentációs Központban látható vándorkiállítás kettős nézőpontból, az SS-katonák és az elhurcoltak szemszögéből mutatja be a láger létrehozását, életét és felszabadítását.
A Bécs, Graz, Linz és Ljubljana után Budapestre érkezett osztrák vándorkiállítás első alkalommal mutatja be Magyarországon azt a mintegy 450 korabeli fényképeket, amelyeket Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában, Csehországban és az Egyesült Államokban gyűjtöttek össze.
„A kiállítás tablói az elvadult eszme szolgálójává tett tömegembert, az ember elleni példátlan merényletét bizonyítják, arra intenek, hogy időben és határozottan lépjünk fel a kirekesztés, az ordas eszmék ellen” – hangsúlyozta a megnyitón Szita Szabolcs.
A Holokauszt Dokumentációs Központ vezető történésze úgy vélte: „ha nem ezt tesszük, sajnos nem zárható ki az újabb rettenetes táborok felállítása, még modernebb megsemmisítő módszerek alkalmazása, az unikális merénylet és gyalázat megismétlődése.“
A Linz mellett fekvő, néhány ezer lelkes kisváros lágerének 1945. május 8-i felszabadulásáig csak az SS megbízásából készülhettek felvételek a táborban. Túlnyomó többségük így az SS szemszögéből ábrázolja a táborban történteket, a tábori élet mindennapjait is sajátos módon mutatja be – olvasható a tárlatról szóló ismertetőben.
Az összegzés szerint a képek bepillantást engednek az SS-tagok életének kettősségébe is: egymás mellett mutatják be a kegyetlen katonát és a szolgálatot követően magánéletet élő kispolgárt.
Bár a képek megsemmisítését az SS elrendelte, a foglyok egy csoportja életét kockáztatva a negatívok százait mentette meg, így a felvételeket a háborús bűntettek tárgyalásakor bizonyítékként is felhasználhatták.
Az amerikai csapatok megérkezését követően számos felvétel készült a lágerről, amelyeken egyaránt szerepeltek az egykori foglyok, civilek, amerikai katonák és a titkosszolgálatok tagjai.
A harminc tablón bemutatott mintegy 450 fénykép három nagyobb egységbe csoportosítva ad áttekintést a mauthauseni koncentrációs tábor létrehozásáról, a melléktábor-rendszer kialakításáról, a táborba hurcolt foglyok mindennapjairól és szenvedéseiről, a lágerek felszabadulásáról, valamint a szabadságukat visszanyert foglyok polgári életbe való visszatérésének első lépéseiről.
A mauthauseni koncentrációs tábor kiépítését 1938-ban kezdték meg. Bár a kezdeti időszakban kisebb létszámban osztrák foglyokat őriztek itt, később lengyelek, holland zsidók, romák, a polgári köztársaság védelméért harcoló spanyolok és szovjet hadifoglyok egyaránt megtalálhatóak voltak az áldozatok között – emlékeztet a kiállításhoz kapcsolódó ismertető.
Mauthausen végül egy több mint 40 altáborból álló komplexum központja lett. A főtáborban 1944 végén körülbelül tízezer, Gusenben és más altáborokban együttesen több mint hatvanezer fogoly raboskodott. Az ide deportált mintegy kétszázezer emberből százezer lelte halálát.
A mauthauseni táborban raboskodott többek között Peyer Károly szociáldemokrata politikus, Andorka Rudolf diplomata, Gratz Gusztáv egykori külügyminiszter, Aschner Lipót, az Egyesült Izzó elnök-vezérigazgatója, Lajos Iván legitimista történész, Gál Benő szociológus valamint Rátkai Károly, az Esti Kurír főszerkesztője.
A kiállítás megnyitóján Verő Gábor nyugalmazott levéltári történész, mauthauseni túlélő emlékezett a vészkorszakra.
A június 8-ig látható tárlat megnyitóján részt vett David Admon, Izrael Állam budapesti nagykövete is.
(Forrás: MTI)
