A kultúra nem áru, de eladható

Írta: Szegő Krisztina - Rovat: Archívum, Gazdaság, Interjú, Irodalom

A kultúrára manapság sokan legyin­tenek, szép dolog, de megélni belőle… úgy tűnik, Mezei András költőnek ez is sikerül. Amióta ugyanis főtitkárként jegyzi azt a tavaly év végén megalakult gazdasági társaságot, amelyről részlete­sebben is szólunk majd, azóta kevesebb problémája adódik egyéb, maradandó szellemi értéket nyújtó tevékenysége­inek finanszírozásában.

De vegyük sorra. Mindannyian észrevettük, hogy a népszerű író-költő az utóbbi időkben – mint mondja, amióta tér nyílt rá – szédületes fordulatszámra kapcsolt. Pedig életművével a háta mögött akár nyugodtan pihenhetne is költői babérjain. Ehelyett ezerfélét csinál. Korábban már hírt adtunk róla, hogy aktívan szervezi a Hásomér Hácáir összejöveteleit. Azóta, mint megtudtuk, a Szochnuttal és a cionista szövetséggel részt vesz a Holocaust májusban tartandó félévszázados megemlékezésének előkészítésében. Mindemellett saját kiadót alapított, ahol olyan bestsellerek láttak rövid idő alatt napvilágot, mint Beke Kata Jézusmária, győztünk, avagy II. Erzsébet tit­kos naplója és a Szabadkőműves gon­dolatok című munkák mellett számos nagysikerű verseskötet, illetve a nagy ász, a közelmúltán kiadott, még nyomdaszagú Képtelen történet, amely az Esti Egyenleg útjáról, tragikomikus beszüntetéséről szól. Mindemellett CET néven irodalmi folyóiratot és szabad kulturális szalont alapított, amely utóbbi minden hónap első pén­tekén tartja baráti összejöveteleit. Ezeken a szeánszokon pártállásuktól függetlenül a legfigyelemreméltóbb személyiségek jelennek meg Horn Gyulától Beke Katáig, Pintér Sándor rendőrfőkapitánytól Sebeők János íróig, aki mint emlékezetes a Vox Hu­mana természetvédelmi mozgalom alapítója volt.

A legnagyobb húzás azonban talán tényleg a Társaság a Kelet-Európai Piacokért” néven, tavaly novemberben bejegyzett egyesület, amely fennállása óta szédületes eredményeket könyvel­het el magának. Ezt a csapatot körül­belül száz kis és nagyvállalat alkotja, amelyek azzal a céllal egyesültek, hogy gyorsan és hatékonyan elősegítsék a magyar gazdasági érdekek érvé­nyesülését a keleti piacokon. Konkrét programmal rendelkeznek arról, hogy miképpen lehet a volt KGST országokat érdekeltté tenni a magyarországi befektetésekben, illetve hogy a magyar vállalatok miként vásárolhatnak keleti piacokat. Lépéseket tettek közös bank alapítá­sára, illetve a magyar és az orosz Állami Vagyonügynökséggel közös priva­tizációs módozatokat dolgoznak ki. Figyelemreméltó elképzelésük van az orosz államadósság kezeléséről, mely szerint azt részvényekre kell váltani, éspedig magyar beruházásokkal létrejövő oroszországi vállalatokéra. Ennek előnye, hogy a közös vállalkozások révén a keleti piacoknak újra súlya lehet a magyar gazdaságban.

A társaság elnökségében olyan közis­mert nevek és cégek foglalnak helyet, mint Bácskai Tamás a Nemzetközi Bankárképző Központ, Mihalik László a Sasad, Subai József a MOL vezérigazgatója, illetve Zelnik József a Ma­gyar Kulturális Kamara elnöke. A tár­saságot Hujber Ottó, az Intertraverz Rt, elnök vezérigazgatója vezeti.

Konkrét terveik közé tartozik még egy orosz-ukrán-magyar kohászati együtt­működés életre hívása, egybekötve a borsodi kohászat válságkezelésével, valamint egy olyan orosz érdekeltségű magyar-ukrán vasút létrehozása, a- melynek bázisán egy különleges gazdasági övezet láthatna napvilágot. Mezei Andrást, mint a társaság főtit­kárát, arról faggattuk, költő létére hogyan vetődött fel benne egy ilyen jellegű egyesület megalapításának a gondolata. Mint elmondta, igen széles körű kapcsolatrendszerre tesz általa szert, amelyekből más tevékenységi területein is profitálni tud.

– Nem titok – mondja -, hogy a köny­vek és folyóiratok kiadása ma veszteséges üzletnek számít, mégis igen fontos, tehát vállalni kell. Azok a gazdasági társaságok, amelyek részt vesznek, és bizonyára profitálnak ren­dezvényeinkből, természetes, hogy szponzorálják a kulturális jellegű tevékenységünket is. A társaságot azért hoztam létre, mert amint az a magyar írókra egyébként jellemző, mindig is közéleti ember voltam. A gazdaság mindig érdekelt, és most, hogy tér nyílt, én éltem a lehetőséggel. Három hónap alatt fantasztikus nagyságrendeket értünk el, plusz még jól is érzem magam a gazdasági élet résztvevői között. Itt nincsenek olyan ideológiai különb­ségek, mint a politikai vagy kulturális életben. Mindenki sokkal inkább együtt dolgozik, hiszen mindenkinek az egyéni érdeke kvadrál a köz és nemzeti érdekkel. Sok népi és polgári szár­mazású ember gyűlik össze, és nem teszünk közöttük különbséget. Ugyan­akkor ebben a közegben még politikai elkötelezettségeimet is jobban meg­találom, mintha például bármely pártba beléptem volna.

Szegő Krisztina

Címkék:1994-02

[popup][/popup]