A kiéleződött ellentétek miatt…

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az előzetes tervek szerint április hó 18-án tartja legközelebbi Képviselőtestületi ülését. A vezetés majd egy évi munkáját értékelő elnöki jelentés részletesen foglalkozik a szervezeten belül felmerült problémákkal.

A jelentés megállapítja többek között, hogy a kiéleződött ellentétek miatt a munka igen nehézkessé vált A kollektív vezető testület irányító és ellenőrző funkcióját lényegében nem tudja ellátni, mert az általában havi gyakorisággal tartott ülések nem adnak lehetőséget, szinte valamennyi kérdésben ugyanazok az alapvető viták izzanak fel, amelyek már régóta megoldatlanok. Az természetes, hogy a szakapparátus igyekszik a laikus ellenőrzés fölé kerekedni, ez minden bürokratikus szervezet esetében így van, az azonban már kevésbé természetes, hogy a rabbikar minden kontroll és minden külső ellenőrzés nélkül kíván működni, elhárítja még a lehetőségét is annak, hogy bárki beleszóljon ügyeikbe. Ez a magatartás érthetőnek tűnik, ha visszagondolunk a korábbi évek gyakorlatára, amikor abszolút alárendelt helyzetben kellett dolgozniuk és mindennapi atrocitások közepette kellett hivatásukat gyakorolniuk. Most azonban mások a közösség viszonyai, és ehhez kellene alkalmazkodniuk, mellérendeltként kellene a vallásos közösség képviselőivel tárgyalniuk és nemcsak sajátos, „rabbikari” érdekeik szerint dönteni.

A MAZSIHISZ és a Budapesti Zsidó Hitközség adminisztrációját ugyanaz a személy, az ügyvezető igazgató vezeti, a MAZSIHISZ vezetőségében a budapesti küldöttek

szavazattöbbséggel rendelkeznek, a vezetőségnek hivatalból tagjai a rabbiság képviselői, és ők a BZSH-nál vannak státuszban. A két szervezet lényegében teljesen összefonódott, csak az elnökei különböznek. A lényeg abban keresendő állítja a jelentés -, hogy ha az ellenőrzés veszélye jelentkezik, akkor az adott ügyet igyekszik az adminisztráció, illetőleg a rabbiság BZSH-hatáskörbe tartozónak minősíteni, ha MAZSIHISZ-ügyként kezelték, illetve MAZSIHISZ-hatáskörbe tartozónak feltüntetni, ha BZSH-ügyként kezelték. Így történt ez például a Mamele-ház, vagy a rabbisági szabályzat esetében is. A rabbisági szabályzat tárgyalásakor megkísérelték szembeállítani egymással a két szervezetet, és komolyan fennállt a veszélye annak, hogy a MAZSIHISZ-ből a BZSH kilépjen, illetve utóbbi elnökének szavaival élve, kijelentették „ nem tudunk arról, hogy egyáltalán belépett volna a Budapesti Zsidó Hitközség a MAZSIHISZ-be.

A rabbisági szabályzat ügye azért váltott ki különösen erős indulatokat, mert sértette a rabbik munkavállalói érdekeit, hiszen egy elfogadott szabályzatot, ha erkölcsi alapon is, de számon lehet kérni a működő rabbiktól, és úgy tűnik, akként ítélték meg, hogy ha BZSH-üggyé nyilvánítják az egész kérdéskört, akkor nem kell elkészíteni a szabályzatot, ahogy eddig sem készült el, holott az alapszabály szerint ezt legkésőbb 1991 novemberéig be kellett volna nyújtaniuk tudomásulvétel végett.

A jelentés szerint a MAZSIHISZ-nek hármas feladata van. Az első és legfontosabb a vallási élet szervezése, az ezzel kapcsolatos munka segítése, a második a vallási és ezen belül a karitatív tevékenység megszervezéséhez szükséges megfelelő gazdálkodás folytatása, harmadsorban pedig a magyarországi zsidóság egészének politikai képviseletét ellátó tevékenység.

A politikai-érdekképviseleti és a gazdasági feladatok végzése átlagos szinten folyik, bár vannak vitatható pontjai, míg ami az egyházi tevékenység lényegét adná, így a vallási élet szervezése, igen kis hatásfokú. Ez elsősorban a kedvezőtlen társadalmi környezettel függ össze, de nem hagyható figyelmen kívül az ezzel kapcsolatos munka minősége sem. A Hitközség abszolút társadalmi hatása csökken és bár szerepe relatíve megerősödött a többi zsidó szervezethez képest, de ez a többiek gyöngülésének eredménye, a MAZSIHISZ korántsem gyakorol olyan hatást a zsidó társadalomra, elsősorban a zsidó ifjúságra, mint ami a ráfordított energia alapján elvárható lenne.

Különösen súlyossá tette a Hitközség társadalmi helyzetét Landeszman György budapesti vezető főrabbi nyilatkozata, amelyre ha nem születik megfelelő válasz, a vallásos zsidó szervezeti élet szétzilálását és nagyfokú hitelvesztését eredményezheti, fejeződik be a jelentés, melyet a küldöttek remélhetőleg még peszah előtt kézhez kapnak, s a közgyűlésen majd megvitatnak.

 

Címkék:1993-04

[popup][/popup]