A kárpátaljai megmaradtak

A Bethlen téri Oneg Sábbát Klubban Baruh Oberländer rabbi, a lubavicsi közösség magyaror­szági képviselője számolt be a közelmúltbeli kárpátaljai ta­pasztalatairól. A nehéz körül­mények között élő maradék zsi­dóság élete, problémái bonta­koztak ki szavaiból.

Lustig úr, az Igaz Szó című lap volt munkatársa fogadta a rabbit a határon, s abból is észre lehetett venni a határ átlépését, hogy megszűnt a fűtés a vona­ton. Állandó a fűtőanyag hiány.

Az út első állomása Ungvár volt. Hatvanan vettek részt az összejövetelen. Az egykori nagy hitközségből ennél valamivel több zsidó él a városban. Most tervezik Menóra néven kultúrkör alakítását. Visszakérik majd a posta mel­leti egykori mikve épületét, ez lesz majd a gyülekezet háza.

Huszton kevés időt töltött Baruh Oberländer: a huszti hitközség teljes vezetősége alijázott. Ez a törekvés egész Kárpátalján megfigyelhető. Szlatinán három család maradt csak a faluban, ők egy leningrádi könyv­ből tanulnak héberül.

Munkácson viszont mindennap van minján. Az 1989es népszámlálás szerint 2600 zsidó van Kárpátalján. Ez a háború előttinek 2 %-a. Értenek magyarul, de otthon jiddisül beszélnek. Érdekes módon az orosz zsidókat „keletieknek” nevezik, és nem szívesen fogadják be őket. Működik az Ukrán-Izraeli Baráti Társaság, de van külön Kárpátaljai-Izraeli Baráti Társaság is. Kevés a kó­ser mészáros, de ez nem olyan nagy probléma, mivel hús a legritkábban kapható. Más élelmiszer is nehezen hozzáférhető: 1 kg alma 60 rubel, vagy 50 ukrajnai „ku­pon.” Napirenden vannak az olyan ügyletek, melyek­nek során élelmiszerekre cserélnek értéktárgyakat. Sa­nyarú helyzete ellenére a helyi zsidóság meg akarja őrizni hagyományait. Ehhez azonban segítséget várnak, többek között a magyarországi zsidó közösségtől is.

(róbert)