A karaiták varázsa
2007. június 7. Varázs címen a 78. ünnepi könyvhétre jelent meg Benedek István Gábor legújabb regénye, amely – akárcsak az író több korábbi alkotása – a történelem széles hömpölygésében kutatja a zsidó sors kérdéseit egy rendkívül érdekes, eredeti história keretében, ezúttal Napóleon korába röpítve az olvasót.
|
|
||
| Benedek István Gábor |
Mint a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a Bálint-házban rendezett szerda esti könyvbemutatón a szerző elmondta: azóta, hogy újságíróként eljutott Odessza városába, és megismerkedett a valaha ott élt, a zsidóságból még a babiloni időkben kiszakadt karaiták történetével, foglalkoztatta a gondolat, hogy regényben állítson emléket nekik. Annál is inkább, mert bár ez a különös népcsoport két és fél évezreden át sikerrel őrizte meg hitét és hagyományait – a sztálini Szovjetuniót, amely kíméletlenül üldözte tagjait, már nem tudta túlélni.
A karaiták megtartották héber nyelvüket és ragaszkodtak a Tórához, Isten parancsolataihoz. Az írást, az olvasást, a magukkal hozott imákat betűhíven megőrizték, mindezt megtanították gyermekeiknek és azok gyermekeinek, és várták a Messiást – viszont a későbbi európai zsidó diaszpórával nem keveredtek. Benedek István Gábor regényének karaita hőse egy Jona nevű fiatalember, aki hirtelen felháborodásában megölte az őt megkínzó és megalázó görög munkaadóját Odesszában és ezért menekülni kényszerül.
A nagy ívű történet másik főszála Napóleon Franciaországából indul. A nagyhatalmú első konzulnak tulajdonított terv értelmében – olvasható a regényben – a kelet-európai zsidóknak felajánlanák, hogy települjenek Szardínia akkor még gyéren lakott szigetére, ott alapítsanak zsidó államot, ami egyaránt szolgálná az ő érdeküket és persze a francia hatalmi elgondolásokat.
Míg Jona és az övéi Odesszából nyugatra tartanak Besszarábián, Moldván, Kolozsváron és számos más színtéren át, a Napóleon által megbízott Mayer Israel párizsi zsidó bankár Párizsból keletre utazik, hogy teljesítse a császár megbízatását és megnyerje a tervnek legelőször a magyarországi zsidókat. Akik azonban inkább maradtak ahol voltak, bármilyen következményekkel járt is ez.
Amíg azonban eddig eljut az olvasó, a több mint félezer oldalas, fordulatos regényből sokat tud meg a két évszázaddal ezelőtti viharos Európa társadalmairól, a reformkor felé akkor még éppen csak meginduló Magyarországról, a korabeli zsidó diaszpóráról, s persze a ma már alighanem végleg eltűnt karaitákról. A könyv a Noran Kiadó Kft. gondozásában jelent meg.
(Forrás: MTI)
