A Joint történetéből

Nemrégiben a magyar sajtó beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy közel négy évtizedes szünet után ismét megkezdte működését Magyarországon a Joint, ismét megnyitották a szervezet budapesti irodáját. Az újabb nemzedék számára már nem olyan ismert ez a rövidítés és ez a fogalom, mint a két háború között és főleg a háború után már élt kortársaiknak.

American Joint Distribution Committee volt a neve annak a segélyszervezetnek, amely 1914 végén alakult azzal a sajátos céllal, hogy segítséget nyújtson a harci események – főleg a galíciai frontmozgások – következtében sanyarú helyzetbe került kelet-európai zsidóságnak. Ezt a tevékenységét a két háború között folytatta és kibővítette. Meg kell említenünk, hogy gyakran eltekintettek a felekezeti szempontoktól, például magyar hadifoglyok tízezreit szállították haza tengeri úton Szibériából az első világháború után – valláskülönbség nélkül.

A második világháborút közvetlenül megelőző időkben és a háború alatt nem működhetett Magyarországon a Joint. A rászorulók segélyezését ekkor az OMZSA (Országos Magyar Zsidó Akciók) végezte. De már 1944 végén megkezdte tevékenységét a felszabadult Szegeden. Szökött bori munkaszolgálatosok létesítették az első Joint-kirendeltséget, amelyhez az addig Bukarestben működő magyar bizottság csatlakozott; Kecskemétre, majd 1945. február 15-én Budapestre helyezték át a központot. Már 1945. január végén szegedi élelemmel működő konyhát állítottak fel a volt gettóban. 1945 márciusában Budapesten megalakult a szervezet ideiglenes vezetősége, amely májusban felvette az érintkezést a svájci, a francia és a New York-i központokkal. A segítő kirendeltség végrehajtó szervezete 1945 június végéig a Nemzetközi Vöröskereszt A osztálya volt.

Augusztusban megalakult a magyarországi képviselet, amelynek tagjai a Joint részéről dr. Görög Frigyes, a Neológ Országos Iroda képviseletében Stockier Lajos elnök, az Orthodox Központi Iroda vezetője, Kahan-Frankl Samu és a Cionista Szövetség elnöke, dr. Geyer Albert. Ugyanekkor megalakult – mint a magyar zsidóság egységes segítőszervezete – az Országos Zsidó Segítő Bizottság.

E bizottság feladatkörét dr. Joe Schwarcz, a Joint európai elnöke abban jelölte meg, hogy teljesen politikus módon a zsidóság minden árnyalatára terjedjen ki gondoskodása a következő kérdések megoldásánál:

1. Zsidók deportációból való hazahozatalának elősegítése.

2. Hazaérkezés után (beleértve a gettóból és bujdosásból kiszabadultakat) segítse a rászorulókat. Ez a megsegítés elsősorban élelmezés, ruházat és elhelyezés tekintetében történik. (Népkonyhák, deportáltotthonok, felruházási akciók, egyszeri pénzsegély, átmeneti gyógyszersegély.)

Azután állandóbb jellegű gondoskodás is a bizottság feladata. Több mint ötezer gyermekről gondoskodnak részben gyermekotthonokban, részben, ha lehetséges, a szülői háznál. (E gyermekek 25 százaléka teljesen árva, 50 százaléka félárva volt.)

A Joint-segélyezés mértékéről 1945. december 31ig némi képet adnak ezek az adatok: pénzsegélyben 35 ezren részesülnek a fővárosban. Élelmiszert Budapesten rendszeresen kaptak 42 ezren. Ruházathoz jutott körülbelül 12 ezer személy. 1945. december 31-ig havonta egy-egy millió, tehát a megjelölt időpontig kilencmillió svájci frankot osztottak ki.

A bizottság egyik szerve, a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) e határidőig 26 „expedíciót” bonyolított le a deportáltak hazahozatalának előmozdítására. December hó végéig 85 ezer magyarországi zsidó visszatértét regisztrálták. (Ezek közül a magyar vidéken visszatérők száma 55 ezer, fővárosi 20 ezer, és körülbelül tízezren továbbutaztak Kárpátaljára és Erdélybe.)

Budapesten 32 gyermekotthon és hat vidéki városban 10 gyermekotthon működött. Átutazó külföldi zsidókról hat nemzeti bizottság gondoskodik, és 210 vidéki fiók osztja széjjel a Joint élelmiszeradományait, illetve tart fenn népkonyhát. Gyógyszert is nagy értékben juttatott a Joint a magyar zsidóság részére.

Meg kell jegyezni, hogy a Joint, bár Amerikai jómódú zsidók pénzéből működött, mégsem zárkózott el a nem zsidók szociális célú támogatásától. Így nagyobb összegeket adományozott a hadifoglyok, azok gyermekei és hozzátartozói, valamint a különböző városi gyermekvédelmi és egészségvédelmi intézetek céljaira is a Nemzetközi Vöröskereszt útján.

Nagyon jelentősek voltak a Joint által fenntartott üzemek, ahol a volt üldözöttek munkát és szakmai képzést kaptak. 1945 és 1949 között voltak időszakok, amikor háromezren dolgoztak ezekben az intézményekben. Az itt dolgozók részére kulturális és sporttevékenységet is biztosítottak.

Mr. Leawitt (USA) ügyvezető igazgató szerint, aki 1947-ben tett látogatást hazánkban, Magyarországon folyt a legjobb, legeredményesebb Joint-munka. Nagyrészt e szervezet tar­totta fenn a DEGOB-ot, a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottságot. Nemcsak az elhurcoltak hazahozatalával foglalkoztak, hanem információs osztályuk híreket juttatott el az életben maradt hozzátartozóknak.

1947 májusában 30 ezer férfi és 50 ezer nő részesült ruhasegélyben. Csak a Bethlen téri központban 90 alkalmazott dolgozott. Érdekes olvasmány a szervezet üzemi sajtója. 1945-1948 között három lapjuk jelent meg mint az általuk fenntartott munkahelyek szociáldemokrata és kommunista alapszervezeteinek orgánumai. Címük: Üzemi Munka, Fény, Híradó.

Nemcsak a munkával kapcsolatos közleményeket találhatunk bennük. Kirándulási felhívások, táncestélyek leírásai, beszámoló egy házasságközvetítő iroda működéséről színesítik az üzemi lapokat. Bizonyos mértékig eltérő irányzatot képviselt a Sorsunk című lap, amely cionista irányzatú volt, így főleg a kivándorlás híreivel, lehetőségeivel foglalkozott.

Sajnos ez a jótékonysági szervezet sem élte túl az ötvenes éveket. A szovjetunióbeli anticionista kampány során nálunk is lecsaptak erre a teljesen politikamentes, de Amerikából pénzelt intézményre. Vezetőit letartóztatták, műhelyeit bezárták, a dolgozókat szélnek eresztették. „Levágtuk a Joint véres csápjait…” – lelkendezett a korabeli magyar sajtó. Mindenesetre a hozzátartozóikat vesztett, támogatásra szoruló volt üldözöttek segélyezéséről elfelejtettek gondoskodni.

Azóta más szelek fújnak. Szeretettel üdvözöljük az újra megnyílt Joint-irodát. Reméljük, hamar beilleszkedik a magyar szociális gondoskodás rendszerébe. Bőven lesz tennivalója!

R. P.