A hamis Izabella, avagy képviselőnő zsinórban

Nézem a tévét. A héten ismételten ugyanaz a nőszemély szerepel benne; neve, mint a régi rossz rémfilmben, Izabella. Viselete hasonlatos a kormányőrségre húzott hacukákhoz. Ez utóbbiak legényenként százezernél több forintba kerültek, de megérte, nélkülözhetetlen az európai felzárkózáshoz, hiszen az őrök letűnt korok jelmezében parádéznak Erzsébet udvarában, a Vatikánban, a francia gárdában, Zágrábban, Szófiában. Viszont mert nálunk ilyen nincs lehagytuk a többi között az USA-t, a németeket, az osztrákokat, a cseheket, a finneket, a skandináv és a Benelux királyságokat. A hajdani korok utcai viselete azonban sehol sem módi. Pedig az angol, a francia, az olasz, a tőlünk délre fekvő” országok asszonyai legalább olyan honleányok, mint a mi hazzaffynéink, gondolok példaként, példaképként az említett országok nőinek antifasiszta harcára.

Mégsem a képviselőnő zsinórjai a kihívóak, hanem szavai. Szinte süt belőle a gyűlölet, amikor a színészt, történészt, az újságírót, a humoristát szidalmazza, akik egy kivétellel bár legszívesebben őt is hozzánk csapná zsidók! Gyalázza a kozmopolita hatalmaskodókat, a magyarság határon belüli nemzetidegen megrontóit, s a kormány ezekkel szembeni gyámoltalanságát. Hallgatóm és megdermedek, mert „beugrik” hogy ezzel a szöveggel félévszázada már találkoztam. Na nem a Horthy-sajtó zsidóellenességében, hanem a nyilas és német pénzelte újságokban. Azok is egyszerre szidalmazták a judeo-plutokrata-bolsevik vér szipolyózókat és a velük kesztyűs kézzel bánó Horthy-adminisztrációt és törvényeket. Akkor megoldást is javasoltak, amit 1944-45-ben túlteljesítettek. A végső tettről a zsinóros még nem beszélt. Azonban zavarba jön, amikor a riporter rákérdez, hogy mi vár azokra, akiket a hasonszőrű társaival alapított körnél magyarellenes tevékenységéért feljelentenek. (Felhasználom az alkalmat, hogy figyelmeztessem: a bárki által alapítható kör helyett inkább a daliás időkre emlékeztető” egyértelmű Számonkérő Szék elnevezést használják! Izabella zavarban van, mert nem mondhatja ki, amit esetleg egymás között társaival kimond, tehát háborog, hogy rossz az Alkotmány, a törvénykezés, pipogyák a paragrafusok…

Tény, hogy nemcsak az 1940-es évek fasisztáinak frázisai sejlenek fel Király B. Izabella MDF-es országgyűlési képviselőnő” szavaiban, de mai román, szerb, szlovák nemzetmentők szónoklatai is a nemzetrontó, kozmopolita, régi törvényekbe kapaszkodó kisebbségekről. Ők ezeket madarinak, ungorének, magyarszkinak nevezik…

A magyarok Szerbiában, Romániában, Szlovákiában meg akarják őrizni identitásukat, és követelik, hogy sértés, támadás nélkül élhessenek szülőföldjükön, amelynek tisztességes adófizetői és hasznos állampolgárai. Mi magunk sem akarunk mást!

MbJ