A Halak jegyében

 Ádár havának jegye réges-régtől fogva a Halak. Ennek magyarázata – egy, a hagyo­mányt és a tudományt egyaránt tiszteletben tartó könyv szerint – az, hogy a halak ívása ebben a hónapban zajlik a folyókban, tavak­ban. Továbbá a Halak csillagzata áldást hozó szimbólum, mivel – írja ugyanez a könyv – „a halak rejtve maradnak a rontó tekintetektől, így azok nem árthatnak nekik”. És csak­ugyan: a vízözönben – Noé bárkájának utasa­in kívül – mindenki és minden elpusztult, a halak azonban „megúszták”.

A zsidó kalendáriumnak ez az 5752. éve szökőév, ennél fogva nem is egy, hanem két ádár hónapja van, az első – amely a polgári naptár február-március havával esik egybe – 30 napos, a második – amely március 6-tól április 3-ig tart – 29 napos.

És ez a magyarázata annak, hogy ebben az első ádárban – mintegy előrevetítve az „iga­zi” púrimot, a zsidók (egyik) csodálatos meg­menekülésének emlékére tartott ünnepet, ami majd a „másik” ádár 18-19. napján lesz – megünneplik a „kis púrimot”. De a púrimi szokásokról majd annak idején szólunk. Itt most még csak annyit, hogy a hónapot hozzá szokás kapcsolni Ráhel ősanyánk Józseftől való két unokájához, Efrájimhoz és Menassé- hoz: Jákob ugyanis ezekkel a szavakkal áldot­ta meg őket: „V’jid’gú láróv b’kerev háárec”, azaz „Szaporodjanak el a földön” (az pedig tudnivaló, hogy a „hal” héber szava, a „dág” csaknem azonos a „szaporodni” – „dágá” ige tövével!). Mármost a púrimi szabadulás Mord’kháj – Mordeháj – nevéhez fűződik, aki – tudvalévőén – Ráhel másik fiának, Benjáminnak volt a leszármazottja.

Az már csak kiegészíti a Halak jegyéről szóló fejtegetést, hogy a zodiakus jegyeinek neve – az Ikreket természetesen kivéve – mind egyes számú: Kos, Bika, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, viszont a Halak többes számú, s ez – ismét csak a már idézett könyv szerint – azt szimbolizál­ja, hogy két ádár hónap is létez(het)ik. (A hé­berben a Mérleg megfelelője is többes, illetve kettős számú, de – ugye – ennek is megvan a logikája.)

(jólesz)