A gárda bejutott az antiszemitizmus-jelentésbe
Forrás: Népszabadság
2008. március 20. / Horváth Gábor, Washington Az amerikai külügyminisztérium Tom Lantos emlékének ajánlotta antiszemitizmusról szóló jelentését. A Magyar Gárda tagjainak tavaly augusztusi eskütételéről készült fénykép illusztrálja az Egyesült Államok külügyminisztériuma által az antiszemitizmusról közzétett jelentést.
A több mint kilencvenoldalas dokumentumot a januárban elhunyt magyar születésű képviselő, Tom Lantos emlékének ajánlották. (Mint emlékezetes, Lantos utolsó magyarországi látogatásán azt ígérte, a gárda tagjainak amerikai beutazását tiltó törvényjavaslatot nyújt be. A november 15-én beterjesztett javaslat jelenleg a jogalkotási bizottságnál van.) A jelentésbe bekerült hírügynökségi fotó aláírása a nyilasok által használt jelképekkel hozza összefüggésbe a gárdisták egyenruhájának árpádsávos motívumait.
A jelentést az antiszemitizmus megfigyelésével és a vele szembeni fellépéssel megbízott Gregg Rickman nagykövet állította össze. Ez a második ilyen összegzés, az elsőt a kongresszus kérésére három évvel ezelőtt készítette a külügyi tárca, amely időközben külön hivatalt hozott létre a kérdés nyomon követésére. A szöveg elismeri, hogy az antiszemitizmus az Egyesült Államokban is létezik, de a külügyminisztérium mandátuma ennek vizsgálatára nem terjed ki. A bevezető szerint, az utóbbi évtizedben világszerte erősödik az antiszemitizmus.
A dokumentum egyaránt foglalkozik a jelenség hagyományos és modernebb, burkolt megnyilvánulásaival. Az előbbiek között említi például az antiszemita irodalom terjesztését, a zsidó vagy annak vélt személyek zaklatását, bántalmazását, a temetők feldúlását. A burkolt antiszemitizmus a jelentés szerint az, amikor Izrael esetleg téves döntéseiért a “cionizmust” teszik felelőssé, azaz a hibákat a zsidósággal magyarázzák. A jelentés nem tartalmaz országonkénti lebontást, ezzel együtt többször említi Magyarországot – például egy nemzetközi emberjogi szervezet elemzésére hivatkozva, amely szerint a kelet-európai és oroszországi szélsőséges mozgalmak a XIX. századi antiszemitizmus nyelvezetét tették magukévá.
A térség ortodox egyházainak és római katolikus intézményeinek egy része pedig bátorítja az antiszemitizmust, az etnikai és vallási sovinizmust. Ez különösen a lengyel katolikus egyházra vonatkozik, de a jelentés szerint hasonló a helyzet Ukrajnában és a szomszédos államokban, így Magyarországon is. A dokumentum egy sor táblázatot is közöl. Egy kilenc országra (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Svájc) kiterjedő felmérés szerint messze hazánkban vannak a legtöbben azok, akik úgy vélik, hogy a zsidóknak túl nagy a befolyásuk az üzleti életben (60 százalék) és a világ pénzügyeire (61 százalék).
