A föld gyümölcsét teremtő…

Az ősz jövetelével

hátat fordítottam a betonfalaknak

s a hegyeknek indultam

úszó szeleket irányítani

s a tájnak szerető vad-ura lettem

vicceket mondva a köveknek

kik nem nevettek

s a völgybe ereszkedve

homokban hemperegtem

s elterültem a földön

nyugtatva domború hasán kezem

mint valaha

várandós nő hasán.

Lejárt immár a termékenység ideje.

(1995)

Rossz anya

A gyülekezőtéren álltunk, Bergen-Belsenben,

az akasztófán hintázó

fél-embereket nézve.

Húgom úgy vélte, játszótéren van,

és jelezte anyámnak, hogy ő is szeretne hintázni.

De mikor anyám nem vitte magával a hintához,

így súgta fülébe:

„Tudtam én, hogy nem szeretsz te engem.” (1995)

Mulasztás

Utoljára

a szemközti járdán

láttalak

izzott szemed

a vörös fényben

vártuk a zöldet

hadd lehessünk egy testté

de a lámpa

nem váltott.

(1994)

Héberből fordította: Tarbay Dávid