A Fidesz közel-keleti politikája – jeruzsálemi interjú Németh Zsolttal

Forrás: HVG

2008. június 16. / Shiri Zsuzsa Jeruzsálem A szélsőjobb által „zsidóbérencként” emlegetett Fidesz – kormányra kerülése estén – tekintettel a magyarországi zsidó és az izraeli magyarajkú közösségre, továbbá a palesztinok nyitottságára – aktívabb szerepet játszhat a közel-keleti rendezésben.

Többek között erről beszélt Német Zsolt, aki a magyar parlament külügyi bizottságának június közepén Izraelben járt delegációját vezette. A hvg.hu helyi tudósítója a tárgyalásokról, egy Fidesz-kormány várható külpolitikájáról faggatta a külügyi bizottság elnökét.
Miről szólt az izraeli út, s mit sikerült elérni?

Szeretnénk folyamatosan értesülni a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről, közvetlen kapcsolatot tartani a helyi befolyásos erőkkel, a látogatásra ennek jegyében került sor. A külügyi bizottság delegációja utoljára 2004-ben járt itt, majd 2005-ben Orbán Viktor is ellátogatott ide, ahol kíséretének tagja voltam. Mint korábban, most is ellátogattunk a Palesztin Hatósághoz is. Izraeli tárgyalásainkon nagy hangsúlyt kapott az ország megalapításának 60. évfordulója. Szomorúan értesültünk, hogy elhunyt – pár nappal érkezésünk előtt – a magyar ajkú zsidó közösség kiemelkedő alakja, Tomi Lapid.

Izraelben gyakran hallani aggodalmas hangokat azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz hajlandó-e elhatárolódni a magyar szélsőjobbtól. Fideszes politikusként kérdezték-e erről, s mi volt a válasza?

Meg fog lepődni, de háromnapos tárgyalásainkon egyetlen egy alkalommal sem tettek fel kérdéseket a szélsőjobbról, az antiszemitizmusról, egyáltalán nem érintették a kérdés pártpolitikai vonatkozásait. Izraeli partnereink magatartását kapcsolataink alakításában a józanság vezérli, örömmel fogadják, hogy van egy közép-európai országcsoport, amellyel hosszú távon együtt tudnak haladni a közel-keleti rendezésben. De nem akarom megkerülni a kérdését. Mindkét oldalról sokféle vád fogalmazódik meg a Fidesszel szemben. A szélsőjobb a Fideszt „zsidóbérenc” pártként aposztrofálja. A Fidesznek ezekben a kérdésekben is folytatnia kell eddigi elvi politikáját. Ez a gyakorlatban is igazolódik, éppen legutóbb, a lipótvárosi jegyiroda nagy port felkavart ügyénél is, amikor egy fideszes önkormányzati képviselő szervezte meg az első spontán, tiltakozó demonstrációt a szélsőjobb ellen. Erre büszkék lehetünk.

Melyek voltak az izraeli program fontosabb pontjai?

Tárgyalásainkon szó volt egy jeruzsálemi székhelyű magyar kulturális intézet felállításáról, továbbá a Jeruzsálemi Héber Egyetem magyar tanszékének újraindításáról is. Ellátogattunk a Yad Vashem Múzeum új kiállítására, elhelyeztük az emlékezés virágait, majd tárgyaltunk a főigazgatóval. Javasoltuk, hogy fejlesszük közösen a budapesti Holokauszt múzeumot, annak múzeumi és kutatással foglalkozó részlegét. Érintettük Esterházy János ügyét, amivel kapcsolatban szomorúan konstatáltam, hogy a Yad Vashem Intézet lezárta a róla szóló „világ igaza” eljárást. Némileg értetlenül fogadtam ezt a döntést, súlyos, talán politikai természetű zavarnak tekintem, hiszen Esterházy nemcsak a 20. századi magyar történelem egyik legmorálisabb politikusa volt, hanem a zsidómentésből is meghatározó módon vette ki részét. Csak feltételezni tudom, hogy az illetékes testületben a „háborús bűnös” címkéhez csökönyösen ragaszkodó tagok lehetnek, pedig ezt a vádat 1993-ban már Oroszországban is hatályon kívül helyezték.

A közvéleménykutatási adatok tükrében úgy tűnik, hogy a Fidesz legkésőbb két év múlva kormányzati szerephez jut. Miként tervezik a kapcsolatok jövőjét Izraellel, a Nyugattal és Amerikával?

Izraelt illetően a Fidesz osztja azt az álláspontot, hogy a zsidó állam biztonságát minden eszközzel garantálni kell, és támogatja az erre vonatkozó nemzetközi erőfeszítéseket. Ugyanakkor Izrael biztonságának garanciáját a két állam megoldásban látjuk. Tehát hiszünk egy életképes, demokratikus és teljes mértékben szuverén palesztin állam létrejöttében. Sajnos nem nagyon látszanak annak körvonalai, hogy a békefolyamat a két állam féle megoldás felé haladna, noha látogatásom során is történtek apró pozitív lépések, így például erős elkötelezettséget látok a gázai tűszünet, illetve az erőszak eszkalációja megakadályozása iránt. Reményünk szerint eredményes lesz az egyiptomi közvetítés a Hamasz és Izrael közt, s úgy tűnik, Szíriával is előrehaladott állapotban vannak a béketárgyalások.

És melyek a Fidesz külpolitikájának egyéb meghatározó elemei?

A Fidesz kiegyensúlyozott atlantizmusban gondolkodik. Vagyis Magyarország és Európa biztonságát a NATO és az Egyesült Államok garantálja, de ez nem jelenti, hogy az Európai Uniónak ne kelljen fokoznia a védelempolitika, a külpolitika, és általában a biztonságpolitika terén saját erőfeszítéseit. Mindenekelőtt egy ütőképes katonai potenciál megteremtését szeretnénk látni a következő években, ugyanis ezzel hitelesebb lehet az intenzívebb szerepvállalás az olyan konfliktusgócok kezelésében, mint a Közel-Kelet. Úgy látom, Amerika egyedül nem képes kezelni sem az iráni, sem az izraeli-palesztin konfliktussal összefüggő kérdéseket. Európának fontos szerep juthat, kialakulhat egy jó értelemben vett munkamegosztás az USA és Európa közt. Nekünk ebben kell segiteni, s Magyarország különösen jó helyzetben van, hiszen segíti a magyarországi zsidó közösség, az izraeli magyarajkú közösség és a palesztinok körében is meglevő nyitottság. Mindkét oldalon azt tapasztaltam, hogy jobban szeretnének egy láthatóbb magyar szerepvállalást.