A FÁK-on is kihajt az ág

 A volt Szovjetunió államaiban működő Zsidó Hitközségek és Szervezetek (VAAD) vezetőjével, az 53 éves egykori héber tanárral. Mihail Cslenovval készített interjút a németországi zsidók egyik lapja, a bonni kiadású Allgemeine. Ebből a beszélgetésből közlünk részleteket

AllGEMEINE: A távol élő számára már az is kérdés, hogy tulajdonképpen hány zsidó él a volt Szovjetunió területén?

Cslenov: Az 1989-es népszámláláskor 900 ezren vallották magukat zsidónak. Az izraeli törvények szerint 3 millióra tehető számunk. Ez a növekedés nem csupán elvont számítás eredménye, hanem gyakorlatban felmérhető szervezeteinkben, intézményeinkben százezrek jelentkeztek azokba.

Allgemeine: Kit ismer el a VAAD zsidónak?

Cslenov: Első szervezeteinket a peresztrojka idején teremtettük meg, s akkor is, mint most is, mindenkit befogadtunk, aki közénk állt.

Allgemeine: Tagságuk hogyan oszlik meg anyanyelv szerint?

Cslenov: 90 százaléka, vagy még annál is több oroszul beszél. Más az anyanyelve a 100 ezres grúziai, a bucharai közösségnek és a kaukázusi hegyi zsidóknak. Néhány tízezren elsősorban jiddisül beszélnek, azután vannak litván, lett, észt, román anyanyelvűek. (Az elnök a kárpátaljai magyar anyanyelvűekről nem tud, vagy számukat nem tartja felsorolásra érdemesnek a szerk.)

Allgemeine: Életükben milyen szerepet játszik a vallás? Erősödik vagy változatlanul jelentéktelen? Az ortodoxia vagy a reformer rítus a meghatározó?

Cslenov: Országonként és tájanként ez is eltérő. A városi értelmiség, ha vallásos, akkor is neológ, viszont a keleti életformájú kaukázusiak a mózesi tanokat pontosan követik. Ukrajnában erős ortodox befolyás támadt. A lubavicsi haszidok zsinagógákat alapítottak, óvodákat és más jóléti intézményeket tartanak fenn.

Allgemeine: Képesek önök a közvetlen környezetükben a hatásos érdekképviseletre?

Cslenov: Mindenképpen képesek vagyunk, megteremtjük a formákat is, tömörítjük erőinket, persze a hatás eltérő. Nem szabad azonban a mi szerveze­teinket az amerikaiakkal vagy a németországiakkal összehasonlítani, mivel ilyenek a múltban soha, sehol nem voltak a Föld e részén. Most teremtjük meg ezeket.

Sajnos, nem támaszkodhatunk a Független Államok Közössége és Izrael közötti javuló kapcsolatra sem. Nem mintha ezt mi nem szeretnénk felhasználni, hanem mert Medínat Jiszráel tartózkodó velünk szemben. Mintha számukra érdektelen lenne szervezeteink erősödése. Mi csak az izraeli bevándorlás tartalékai vagyunk hivatalnokai számára, semmi más. Ezzel szemben mi az ittmaradók életképes közösséget szándékozunk megteremteni és fenntartani Ez legalább egy generációnyi időre szükséges. És hogy utána mit hoz a jövő, ki tudja? Szükségünk van a külföld zsidóságának szervezési tapasztalataira, anyagi támogatására, ez azonban sok helyről elmarad.

ALLGEMEINE: Az amerikai zsidóság segít?

Cslenov: Az összhangban van az izraeli állásponttal, amit nem tartok bölcsnek. A világ zsidóságának nem lehet érdeke a FÁK-ban élő testvéreinek gyengesége. A külvilág magatartása, a csalódás elszomorító és elidegeníti őket Izraeltől és a távol élő más övéitől. Pedig amikor 20 évvel ezelőtt a zsidó aktivisták itt megkezdték tevékenységüket az önazonosság visszaszerzésére, célunk egyben a zsidó nép egész családjába való visszatérés volt.

V. Gy.