A csodák hat napja

„A csodák hat napja” című köny­vet Abádi Ervin, magyar származá­sú izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben.

Egészen a legutóbbi időkig úgy szerepelt ez a háború az itthoni tömegtájékoztatásban, és az em­berek tudatában, mint amely Iz­rael agresszív támadása volt a békés arab szomszédok ellen. A mű érdekessége a másik álláspont bemutatása, amely szerint a tá­madásra Egyiptom, Szíria és Jor­dánia hadserege vonult fel azzal az egyáltalán nem titkolt céllal, hogy Izraelt és lakóit megsemmi­sítse.

Mivel a közel-keleti események napjainkban újra a világ figyelmé­nek középpontjába kerültek, a negyedszázados késés ellenére aktualitásából semmit sem veszí­tett ez a mű. Az olvasó olyan könyvet vehet a kezébe, amely­nek stílusán, hangvételén érez­hető, hogy nagyon frissek, ele­venek még az események. Szá­mos korabeli dokumentum felhasz­nálásával világít rá a szerző a háttérben meghúzódó nagyhatal­mi törekvésekre és azok kulisszatitkaira.

A háború második napján, alig harminchat órával a harcok kez­dete után az izraeli hadsereg csa­pást csapás után osztva verte vissza az arab szövetség seregeit, így á történelemben párját rit­kító katonai vereség bontako­zott ki. Az arab államok külföld­re sugárzott adásainak hangja alaposan megváltozott e rövid idő alatt. Már szó sem volt az iszlám büntető kardjáról, a zsidó be­tolakodók Palesztinából való ki­söpréséről, már nem beszéltek az izraeli városokat a föld szí­néről elsöprő hatalmas erejű arab légitámadásokról. Ellenkezőleg: Kairó embertelen bombázásáról zokogtak, s a vérszomjas izrae­li katonák rémtetteiről beszéltek. Ekkor röpítette világgá a kairói rádió az otromba hazugságot: „Amerika és Anglia repülőgépekkel be­avatkozott a harcokba Izrael ol­dalán.” Vagyis Nasszer megpróbálta meggyengült helyzetében nagy aduját kijátszani: kirobban­tani a harmadik világháborút.

Az izraeli hírszerző szolgálat­nak csaknem teljes egészében si­került felvételt készítenie, amint Nasszer és Huszein megbeszélte, hogy ki és milyen sorrendben jelentse be az angol és amerikai „részvételt”. E világra szóló be­jelentés első következménye a Kremlbeliek rémült meghökkenése volt. Az úgynevezett forró vonalon azonnal érintkezésbe lépett Koszigin elvtárs Mr. Johnsonnal. A rövid beszélgetés után nagyot sóhajt­va megkönnyebbülve, de ugyan­akkor dühösen csapta le a kagy­lót Koszigin. Mind Washington, mind London azonnal, a lehető legerélyesebben cáfolta a rész­vételükről felröppentett hírt. A Kairó által megjelölt időben a leg­közelebbi angol hadihajó Szuez­től 300 mérföldre tartózkodott – az is csak egy torpedóromboló volt, amelynek fedélzete nem al­kalmas repülőgépek hordozásá­ra, sem le- vagy felszállására.

A könyv mostani közreadásá­val a Memokomplex Kiadó szán­déka az volt, hogy hiteles leírással segítséget nyújtson az ol­vasóknak a jelen múltból gyöke­rező problémáinak megértéséhez.

Babits Antal