A családi örökség kötelez

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. július 23. Tevan Ildikó, a nyomdaalapító Adolf dédunokája elhatározta, hogy felkutatja, újra kiadja az egykori szép Tevan-könyveket és kiállítást rendez. A kalandos családi történet, példaértékű emberi sorsok, szellemiség megörökítését pedig regényíróra bízza. Tervei megvalósításához két éve alapítványt hozott létre.

  A_Tevan_nyomda  
  Emléktábla a Tevan nyomda falán  

Niedzielsky Katalin A magyar történelem, a nyomdaipar államosítása és a Békés megyei üzemek összevonása többször névváltoztatáshoz, új cégtáblához vezetett. Így történhetett, hogy négy évvel ezelőtt Békéscsabán, a Tevan Nyomda alapításának 100. évfordulójáról a Knerben emlékeztek meg. A 2003-as ünnepségen Tevan Ildikó úgy érezte, lépni kell. A kiállításon megszólították a családi emlékek: dédapja, a nyomdaalapító Tevan Adolf és a legidősebb fiú, a névadó Andor könyvei. S a dokumentumok a nagypapa, László dobozkészítő műhelyéből, ahol együtt dolgozott a nagymamával. Először a régi amatőr könyvek után kutatott. Otthon megtalálta A bölcs Esopus fabuláit Heltai Gáspár fordításában, Anatole France-tól a Nyársforgató Jakab meséit. A híres sorozatban tizennégy szép könyv jelent meg, hatot sikerült beszerezni. Nem csoda, ha valaki ezzel a névvel szereti a szép könyveket, a Tevan-örökség kutatását és népszerűsítését, az értékmentést erkölcsi kötelességének tartja. Az már különösebb, hogy a név és a szándék kevés a sikerhez. Az alapítvány pályázott, de nem járt sikerrel.

 – Már általános iskolás koromban a történelemből az érdekelt leginkább, miként fértek össze magyarok, németek, zsidók – mondja a budapesti tanárnő. – A német származású nagymamám nagyon sokat mesélt a nyomda, a család történetéről. Minden információt összegyűjtött, mindenről tudott, mindenkinek segített. Nagyon szerettem hallgatni. A könyveket már gimnazista koromban gyűjtöttem. Amikor elmentem egy antikvárium előtt, először arra gondoltam, de jó lenne nekem ilyen szép könyv, aztán arra, milyen jó lenne kiadni.

Tevan László, Adolf legkisebb gyermeke Lipcsében tanult az Iparművészeti Akadémián. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével. Mindkettőjüknek a dobozkészítés és a könyvkötészet volt a szakmája. A családban nem kis megrökönyödést keltett, hogy László német asszonyt hozott a házhoz, de hamar megszerették. A családi krónika több hasonló, regénybe való fejezettel szolgál.

 – Eredeti dokumentumok alapján, igazi olvasmányos családtörténetet szeretnék íratni, amilyen Szabó István filmje, A napfény íze. Az én rokonaim élete is kínál annyi érdekességet, tanulságot, vagy még kacifántosabbat is, mint a film szereplőinek sorsa. Örömmel tölt el, hogy nagyon jól asszimilálódott a Tevan-család, sokat tettek a közjó és a kultúra érdekében, és tagjait mennyire szerették az emberek. A német nagymamám apját is meghívták ide, aki eljött, és kölcsönösen elfogadták egymást.

Nagyon sok az ilyen történet a családban, ami példaértékű. A családregényben ezért Tevan Ildikó szerint nem lenne helyes a holokauszt áldozataira helyezni a hangsúlyt. Békéscsabán nagyon kevesen maradtak meg a zsidó közösségből. S annak idején soha senki nem foglalkozott azzal, ki milyen származású, a munkásai Tevanban nem a zsidó gyárost látták. A híres család utódja úgy véli, a könyvből inkább annak kell kicsendülnie, hogy Tevanék elsők között jöttek ide, nagyban hozzájárultak a megye fejlesztéséhez. S nem csak a nyomdaiparban, az egész magyar kultúrában maradandót alkottak.

Képpel, karikatúrával még a fiatalokhoz is közelebb lehet vinni az irodalmat

A Tevan Alapítvány első kiadványa, Major Henrik Panoptikuma a Nyugat költőinek és íróinak karikatúráit tartalmazza Kosztolányi Dezső előszavával. Az 1913-as eredeti facsimile kiadása júniusban a könyvhétre jelent meg, Békéscsabán a Littera Könyvesboltban kapható. A kiadványhoz ismertetőt Jávorszky György tanár írt; aki úgy véli, Ildikó a könyvkiadásban Tevan Andor nyomdokaiban tevékenykedik.

 – Főleg a fiataloknak nagyon fontos, hogy ne úgy tálaljuk a könyveket, ahogyan régen – hangsúlyozza Jávorszky György. A fehér papíron millió fekete betű már nem megy. Itt száznál több költő, újságíró karikatúrája látható. Ady, Karinthy, Kosztolányi, Tóth Árpád szerepel a tananyagban. Tevan Andor és Major Henrik megkérte a szerzőket, írják alá, kommentálják a rajzokat. Új szemszögből ismerjük meg a költőket, más arcukat látjuk, megtudjuk, milyen volt a kézírásuk. A legtöbb ember vizuális típus, a kép fogja meg először. 

(Forrás: www.bmhirlap.hu)

[popup][/popup]