75 éve gyújtották fel a Reichstagot

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Forrás: Stop

2008. február 27. Hetvenöt éve, 1933. február 27-én este negyed tízkor lángokba borult a német parlament épülete Berlinben. A frissen kancellárrá kinevezett Adolf Hitler számára ezzel megadatott az alkalom, hogy a kommunistákat vádolva leszámoljon a baloldallal.

Az épületben több helyen is gyújtogatásra utaló jeleket találtak, s a helyszínen letartóztattak egy Marinus van der Lubbe nevű holland fiatalembert, aki elismerte, hogy ő volt a tettes. Hitler éppen Goebbelsnél vacsorázott, amikor megcsörrent a telefon, a hírt először állítólag viccnek vélő Goebbels csak a második hívás után számolt be a történtekről vendégeinek. A nemzetiszocialista párt vezetősége rögtön a füstölgő épülethez sietett, ahol Göring már ki is mondta az ítéletet: a puccsra készülő kommunisták gyújtották fel a törvényhozás épületét.

Másnap, február 28-án rendeletet fogadtak el a német nép és állam védelmének érdekében: a rendőrség és annak “segéderői”, vagyis az SA bárkit letartóztathatott anélkül, hogy közölte volna az őrizetbe vétel indokait. Csak Berlinben a kommunista párt 1500 tagját vették őrizetbe, köztük a párt parlamenti frakcióját is. A frakcióvezető Ernst Togler önként jelentkezett a rendőrségen, hogy megcáfolja a gyújtogatásban való részvételéről terjesztett vádakat.

A náci párt, amely ekkor még közel sem bírt totális befolyással a politikai és társadalmi rendszer felett, a támadást kiterjesztette a van der Lubbéval állítólag kapcsolatban álló szociáldemokratákra és ellenzéki gondolkodókra is. Letartóztatták Georgi Dimitrovot, Blagoi Popovot és Vaszil Tanevet, a bolgár kommunista párt Berlinben tartózkodó három tagját is, akik gyorsan van der Lubbe és Togler mellett a vádlottak padján találták magukat. A tárgyalás 1933 szeptemberében vette kezdetét Lipcsében, a vád szándékos gyújtogatás és a kormány megdöntése volt. A mentálisan gyenge van der Lubbét halálra ítélték, a többi vádlottat azonban bizonyítékok hiányában fel kellett menteni. A tárgyaláson Dimitrov mondta ki azt, amit már többen is sejtetni engedtek, és azóta szakértők is állítanak, hogy valójában a nácik álltak a gyújtogatás mögött.

A kommunista kapcsolatokkal vádolt, majd később magányos gyújtogatónak is beállított van der Lubbét 1934. január 10-én lefejezték. Az elmúlt 74 évben több alkalommal is újratárgyalták ügyét, a halálos ítéletet hatályon kívül helyező végső döntés idén januárban született meg. Történészek szerint van der Lubbe valóban részt vett a gyújtogatásban, az azonban valószínűtlen, hogy képes lett volna egyedül véghez vinni tettét, a kommunisták ellen akkor és azóta sem találtak bizonyítékokat. A legvalószínűbb tehát mégis csak az, hogy a nácik, pontosabban Göring állt az ügy mögött, aki a Führer 1942-es születésnapi vacsoráján állítólag el is hencegett tettével.

A Reichstag épületét a háborúban bombatalálatok érték, Berlin megosztottsága idején pedig csak hajszálon múlt, hogy nem bontották le. Németország újraegyesítése után visszakapta eredeti funkcióját, s ma már ismét itt ülésezik a Bundestag.

támogatás