56-os ámokfutás – “tudjuk, hogy nem fog bocsánatot kérni”
Az MSZP hallgat Havas Szófia ügyében
Hírszerző összeállítás
2007. október 9. A szabad demokraták is úgy ítélik meg, hogy Havas Szófiának bocsánatot kellene kérnie az 1956-tal kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatáért. A szocialista képviselő azt mondta: 1956 esetében nem szokott forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudná semmilyen módon forradalmároknak nevezni.
 |
||
| Havas Szófia |
Gusztos Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője kedden a parlamentben hangsúlyozta: 1956 nem a nyilasok műve volt, még akkor sem, ha a megnyílt börtönökből háborús bűnösök is kiszabadulhattak. A liberális képviselő hozzátette: tudják, Havas Szófia nem fog bocsánatot kérni, ezért fontos lenne, hogy az MSZP mondjon valami egyértelműt erről a kérdésről. “Azért, hogy a nemzet emlékezetében méltó helyre kerülhessen 1956” – tette hozzá.
Gusztos Péter az Országgyűlésben úgy fogalmazott, annyi mindenkitől, de főként egy közszereplőtől elvárható, hogy ha egy kérdés kapcsán nem tud objektív maradni, inkább hallgasson. A politikus a történelemhamisítás semmilyen formáját sem tarja elfogadhatónak. Leszögezte, hogy 1956 nem köthető a nyilasokhoz. De mint hozzátette, köthető a pesti srácokhoz, vagy Göncz Árpádhoz, Nagy Imréhez, Fónagy Jenőhöz, Mécs Imréhez, Wittner Máriához. “Akiktől elvették legszebb éveiket, akiket diszkrimináltak, akiket évtizedes hallgatásra ítéltek, akiket halálra ítéltek” – fűzte hozzá.
A képviselő napirend előtti felszólalására a kormány részéről senki sem reagált. A jelenlévő demokrata fórumos és fideszes képviselők megtapsolták Gusztost, a szocialisták viszont nem.
Ki kérjen bocsánatot?
Havas Szófia MSZP-s országgyűlési képviselő a múlt csütörtöki HVG-ben azt nyilatkozta: “1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva”.
A vele készített interjúban a HVG azt írta, hogy Havas Szófia édesapját, aki Horn Gyula bátyja volt, 1956-ban gyilkolták meg a felkelők.
Az MSZP-frakció 56-os munkacsoportja bocsánatkérésre szólította fel Havas Szófiát. “Elvárjuk Havas Szófiától, kövesse meg mindazok emlékét, akik a magyar szabadságért és függetlenségért, a szociáldemokráciáért és a demokratikus szocializmusért küzdöttek, akik a munkástanácsokban és más forradalmi szervekben tevékenykedtek, akik támogatták a forradalmat, és segíteni akarták a társadalom megújulását. Kárhoztatjuk ezt a történelemhamisító nyilatkozatot, és elhatároljuk magunkat tőle” – írta közleményében Mécs Imre, 56-os halálraítélt, Donáth László, Horn Miklós, Puchert János és Vitányi Iván.
Szerintük Havas Szófia magánemberként azt gondol, amit akar, idézett szavaival azonban durván és igazságtalanul megsértette az egykori magyar társadalmat. Az MSZP-frakció 56-os munkacsoportja szerint Havas Szófia nyilatkozatával méltatlan támadás érte Angyal István, Bárány János, Szirmai Ottó, Gáli József és sok-sok társuk emlékezetét, akik közül többen Auschwitzból tértek haza.
Havas Szófia az MTI-nek akkor úgy reagált a munkacsoport felszólítására: “Nekik abszolút szívük joga, hogy ne értsenek egyet azzal, amit mondok, mint ahogy nekem is szívem joga, hogy mélységesen ne értsek egyet azzal, amit ők mondanak”. A szocialista politikus azt mondta: “Egyébként kérjenek bocsánatot, ha úgy gondolják”.
Kádárista reflexek
Havas Szófia arról is beszélt, hogy bár 15 éve van az MSZP-ben, számára teljesen ismeretlen a frakcióbeli 56-os munkacsoport. Hozzátette: “Az is nagyon furcsa számomra, hogy amióta Horn Gyula beteg, azóta igen jelentős mértékben föléledt ez a társaság, számomra nem ismert alakok”. Mécs Imre erre reagálva közölte, ez őt “a kádárizmus legrosszabb idejére emlékezteti”.
Mécs Imre az MTI-nek azt mondta “roppantul sajnálja” Havas Szófiát emberileg, hogy édesapja meghalt, de úgy gondolja, hogy ezzel együtt sem engedhető meg, hogy így nyilatkozzon. Megjegyezte: Havas Szófia édesapja “egy szerencsétlen balesetben” halt meg 1956-ban, de Horn Géza tagja volt a filmgyár munkástanácsának, vagyis “a demokratikus szocializmusnak volt a híve, nem az árulóknak és az idegen hatalom kiszolgálóinak térfelén játszott”.
(Forrás: FH, MTI)
