1948: Megállapodás, szószegés, iskolaállamosítás

„A Magyar Köztársaság kormánya a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának Intéző Bizottsága és a Ma­gyarországi Autonóm Ortodox Izraeli­ta Hitfelekezet Központi Irodája az ál­lam és az egyház közötti viszony mind­két részről óhajtott békessége és helyes rendezése céljából- megállapodást kö­töttek… ” – kezdődik az 1948. december 7-én kiadott közös közlemény, amely a többi között bejelenti, hogy „a Magyar Köztársaság kormánya az izraelita felekezetnek a magyar közoktatásban elért érdemei megbecsüléseként az Abonyi utcai fiú- és leánygimnázium továbbra is felekezeti iskolaként ma­radjon fenn… Az államosítás nem érinti továbbá a vallás-iskolákat, jesivákat, talmud-tóra iskolákat és a lelkész vagy hitoktatókat képező iskolákat. ”

A megállapodásban szerepel az is, hogy aláírása után 5 évig a hitközségek vezető hivatalnokai, a rabbik a köztisztviselőkkel azonos fizetésben részesülnek, és a jövedelmüknek meg­felelő társadalombiztosítási járulékot az állam fizeti. És még egy passzus: ,,A zsidó ünnepeken az imaházakban a Magyar Köztársaságért, az államfőért, a kormányért, az egész magyar nép jólétéért, a békességért könyörögnek, az állami ünnepeken is istentiszteletet tartanak. ”

1949. február 14-i keltezéssel a két zsidó képviselet azonos tartalmú pa­naszt küld a Pénzügyminisztériumnak illetve a Vallás- és Közoktatási Minisz­tériumnak, amelyben leírják, hogy az Abonyi utcai épületben oktató gépipari iskola helyiségeit államosították. A folyamodványban szerepel név és cím nélkül egy ipari tanonciskola is, amely­nek elvették templomát és vagyonát is. A hitközség-alkalmazottaknak és rab­biknak ígért fizetést felére csökkentet­ték, a nyugdíjjárulékot nem fizetik. (Országos Levéltár XXXIII. témakör.)

1951-ben az Abonyi utcai épület egészét államosították.