134 ingatlant várnak vissza a hitközségek

AZ ÚJ GIMNÁZIUM ÉPÍTÉSÉRE A MÁSFÉL MILLIÁRDBÓL MÁR 225 MILLIÓ FORINTOT ÁTUTALT A KORMÁNY

Közel fél évszázad elteltével, a rendszerváltás során, a parla­ment megalkotta a volt egy­házi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt. Ennek lényege, hogy az állam és az önkormányzatok visszaadják az 1948 után kártalanítás nélkül államosított és máig birtokuk­ban lévő ingatlanokat, amelyek a kisa­játításkor a hitéletet, az oktatást, a ne­velést, a gyermek- és ifjúságvédelmet, egészségügyi és szociális, valamint kulturális célt szolgáltak, és e feladatukat kívánják a jövőben is ellátni. A törvény azt is kimondja, hogy az egyházak, illet­ve hitközségek részére kivételesen pénzbeli kártalanítást is lehet adni, hogy abból vásároljanak új ingatlant, a régi helyett másikat építsenek. Ám hogy az ingatlanok visszaadása ne zavarja az állami és önkormányzati feladatok ellá­tását, azokra az egyházak tényleges te­vékenysége szerint szükséges mérték­ben is időben kerül sor. A legkésőbbi ha­táridő a korábbi parlamenti döntés értel­mében 2001. január elseje lett volna.

Az elmúlt öt évben a zsidóság számá­ra a törvényből vajmi kevés vált kézzel­foghatóvá. Vidéken a közelmúltban né­hány hitközség: a gyulai, a kaposvári, a kecskeméti, a keszthelyi, a szombathe­lyi megváltásként pénzt kapott, ingatla­naik eredeti értékénél azonban lénye­gesen kevesebbet. Ezt a helyi igények szerint használják fel. Főleg a szociális gondoskodás és oktatás feltételeit te­remtik meg, de van, ahol zarándokszál­lást létesítenek, imaszobát rendeznek be, másutt kultúrházat emelnek.

Néhány hónap óta a Miniszterelnöki Hivatalban foglalkozik az államosított egyházi ingatlanok ügyével egy főosz­tály. Ott kértem információt a visszavár­ható ingatlanokról és a visszaadás idejé­ről dr. Bánhidy Leventéné főosztályve­zető-helyettestől és a hitközségek ingat­lanaival foglalkozó Kovács Andrea elő­adótól. Megtudtam, hogy az egyházak eredetileg hétezer ingatlanra tartottak igényt, ez a szám az éveken át végzett telekkönyvi ellenőrzés és más egyezteté­sek következtében ezerötszázzal csök­kent, ezerötszázhatvanöt ügy pedig ren­deződött. Hozzávetőlegesen tehát még négyezer ingatlan vár visszaadásra, ami­ből 2300 a római katolikusok, 1000 a reformátusok igénye. Az eredetileg igé­nyelt 400 ingatlanhoz képest kevesebb lett a hitközségek jussa is: a végleges­nek tűnő augusztusi megállapodás sze­rint 134 ingatlant vár, ebből hetvenet természetben igényel a Mazsihisz, a töb­biért 14 milliárd 626 millió forintot kér.

Néhány épület sorsa a fővárosiak kö­zül: az első visszakapott ingatlan 1989-ig párthotelként szolgált az Andrássy út és a Munkácsy Mihály utca sarkán. Ezt váltotta ki a jogutód MSZP, s a hitköz­ségnek a volt Kossuth Könyvkiadó Révay utca 16. alatti épületét adta át, ahol ma a Bálint Zsidó Közösségi Ház fogad­ja látogatóit, ad helyet több szervezet­nek, lapunk szerkesztőségének.

Visszaadott az állam a Bécsi úton egy óvodát, a Városligeti fasor 25-27. alat­ti volt fiúárvaházát (homlokzatán ma több cég, közte a Videoton cégtáblája), az Erzsébet körút 26. alatti háromeme­letes házat. A Budapesti Zsidó Hitköz­ség visszakérte a Bethlen téri egykori elemi iskolát és szakmunkásképzőt, ahol ma a zsinagógával egybeépülve a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola működik. Az intézmény máshová át nem telepíthető, tehát a zsidó tárgyaló fél ezért az ingatlanért is pénzbeli kártalanítást kért. Ez az összeg azonban a Miniszterelnöki Hiva­talnak nem áll rendelkezésére, ezért, mint más forrásból megtudtuk, a BZSH felajánlotta, hogy külföldön devizakölcsönt vesz fel. A Pénzügyminisztérium azonban a kölcsön felvételéhez és az azzal járó, valutában fizetendő kamat terheinek vállalásához nem járult hoz­zá. Így az ingatlanról egyeztető tárgyalá­sok következnek.

A köznyelv ma is Zsidókórháznak ne­vezi, pedig már régen nem az a Sza­bolcs utcai gyógyítóközpont. Volt már Orvostovábbképző, ma pedig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem köz­pontja, gyógyítás és oktatás egyaránt folyik benne. A BZSH mai kórháza, bár az elmúlt években sokat fejlődött, nem nyújthat teljes gondoskodást, hiányzik például a szülészet-nőgyógyászat. En­nek pavilonját szeretné megkapni a Szabolcs utcában. Az egyetem azonban nem akarja egységét megbontani, bár az Egészségügyi és a Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal nem zárkózik el e megoldástól. És érinthetetlen az Országos Idegsebé­szeti Tudományos Intézet is, holott ere­detileg az is zsidó tulajdon volt. E két egészségügyi objektumról is következ­nek még tárgyalások.

Az elmúlt években a legtöbb találga­tás az Anna Frank Gimnáziummal kap­csolatban hangzott el: visszakapja-e a méltatlan, fejlesztésre alkalmatlan kö­rülmények között működő iskola az Abonyi utcai épületet, amelyben az or­szág egyik legeredményesebb oktatási intézménye, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma található. A múlt év végén megszületett a határozat: a hitközség egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió-nyolcszázezer forint kártalanítást kap, hogy abból 12 osztályos iskolát és rabbiképzőt építsen. Már kijelölték az új iskola helyét is, közel az Abonyi ut­cához, a Népstadion szomszédságá­ban. Március folyamán pedig a hitköz­ség számlájára már meg is érkezett a kártalanítás első részlete, kétszázhuszonötmillió-százötvenezer forint. A többi, évenkénti elosztásban, 2000. március 31-ig követi. Bízunk abban, hogy a megállapodás egészét nem za­varja meg a kormány közeli terve: az 1991. XXXVI. törvényt módosításra az ősz folyamán a parlament elé terjeszti, mert a pénzbeli kártalanítás idejét tíz év­vel meg akarja hosszabbíttatni, hogy a végső teljesítés 2011 januárja legyen.

Következő lapszámunkban informá­ciót kérünk a hitközség illetékeseitől a visszakapott és visszakerülő ingatlanok felhasználásának elképzeléseiről.